Az Ashoka Magyarországon

Ha nem is örülünk válogatás nélkül mindannak, ami átjön az Újvilágból, nem tagadhatjuk: az ezredfordulón az Egyesült Államok tágabban értelmezett kulturális hatása a világ szinte minden táján meghatározó. Ezúttal nem a filmiparra, a popzenére vagy a gyorséttermekre gondolunk, hanem a civil mozgalmakra, melyeknek többsége az USA-ból ered, és amelyekre modellként tekinthetünk, mert ezeken tanulmányozható, miként jöhetnek létre és muködhetnek az államtól független, nonprofit szervezetek.

A mi kelet-közép-európai történelem formálta szemléletünk az államnak központi szerepet tulajdonít a szociális struktúra megteremtésében és muködtetésében.

Az a filozófia, amelynek jegyében az alapító, Bill Drayton jóvoltából az Ashoka létrejött, ettol gyökeresen különbözik.

Bill Drayton családi hagyományként örökölte a szociális problémák iránti érzékenységet. Osei között olyan nok és férfiak találhatók, akik annak idején élharcosai voltak a rabszolgaság eltörléséért folytatott küzdelemnek és a nok egyenjogúságának. Egy róla szóló ismertetoben olvasom, hogy a New Yorkban nevelkedo Draytonra a családi példán kívül igen nagy hatást gyakorolt az a jogközpontú közeg, amely jellemzo az USA társadalmára, és hatottak rá a polgárjogi mozgalmak, amelyeket olyan magas etikai normákat képviselo személyiségek fémjeleznek, mint Mahatma Gandhi és Martin Luther King. De szemléletének kialakulásában igen fontos szerepet játszott az a felismerés, hogy minden változás katalizátora a vállalkozó, az egyén.

Ismerjük a szociális szférára vonatkoztatva a hal és a háló metaforáját. Drayton megfogalmazásában, a vállalkozó egyén kulcsszerepét hangsúlyozva, ez a következoképpen módosul:

"A társadalmi vállalkozók nem elégszenek meg azzal, hogy kifogják a halat, azzal sem érik be, hogy megtanítsák a halászat fortélyait. A társadalmi vállalkozó nem nyugszik, amíg nem forradalmasította a halászati ipart."

Ashoka: miért?

Hogyan került be Asóka (ez a szanszkrit név latin betus átiratának formája) a képbe?

Miért épp ez, az idoszámításunk elotti 3. században élt indiai uralkodó lett a mozgalom névadója?

Miután Asóka véres háborúk révén egységes birodalmat teremtett az indiai szubkontinensen, gyötro lelkifurdalást érzett, és élete további részében lemondott az eroszakról. Késobbi tevékenysége alapján úgy orizte meg alakját az emlékezet, mint a világ egyik legrégibb és legnagyobb hatású társadalmi újítóját. Országában o szervezte meg elsoként az orvosi ellátást, hatalmas öntözési programot indított, és sok ezer fát telepített az utak mentén, India forró, sivatagos vidékein. Délkelet-Ázsiában egyéb, fontos infrastrukturális fejlesztés is fuzodik nevéhez.

Bill Draytonnak aki diákéveitol kezdve igen komoly érdeklodéssel fordult az ázsiai társadalmak iránt, majd beutazta Ázsiát az ott tapasztaltak alapján fel kellett tennie a kérdést: mi módon lehetne az Észak és Dél közötti gazdasági, társadalmi különbségeket csökkenteni Hogyan lehetne a Dél országainak fejlodését meggyorsítani, hozzájárulni a civil szférában zajló demokratikus változások kibontakozásához.

A "hogyan mi módon" kérdésre az Ashoka létrehozása volt a válasz.

A "mi az Ashoka" helyett viszont könnyebben kapunk választ arra a kérdésre, hogy mi nem: "Nem alapítvány és nem is állami intézmény. Nem fogadunk el állami támogatást, csak magánszemélyek és alapítványok felajánlásait."

Önmeghatározásként a következokkel talán megelégedhetünk:

"Az Ashoka olyan szervezet, amelynek célja a világ társadalmi vállalkozóinak összefogása a különbözo társadalmak számára alapveto, égetoen szükséges változtatások véghezvitele érdekében. Az Ashoka meggondolt kisbefektetésekkel, úgynevezett kockázati tokével segíti ezeket a társadalmi vállalkozókat az egyre súlyosabb társadalmi problémák megoldására kidolgozott úttöro elképzeléseik megvalósításában."

Az Ashokát, mint fentebb írtuk, Bill Drayton 1980-ban alapította.

1981-ben választották ki az elso, indiai Ashoka-tagot és indult el az Ázsia-program.

Az alapítás óta eltelt húsz év alatt több mint 1100 tagot választottak Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, majd Közép-Európa összesen 42 országában.

2000-ben az Ashoka az észak-amerikai kontinensre is kiterjesztette tevékenységét: a tagok kiválasztásával program indult Kanadában és az Egyesült Államokban is.

Az Ashoka-tagok tevékenységének hat fo területe van.

Magyarországon ezek:

1. Egészségügy
2. Oktatás
3. Mezogazdaság
4. Környezetvédelem
5. Emberi jogok, társadalmi igazságosság
6. Vidéki és városi fejlodés, illetve egyéb humán területek fejlesztése.

Drayton társadalmi vállalkozókra vonatkozó alapgondolata oly módon társul a kockázati tokével, hogy o a szervezetek helyett magát az embert, az újító-vállalkozó egyént kívánta támogatni, az egyénbe kívánta ezt a bizonyos tokét befektetni, abból a megfontolásból, hogy a személyhez kötött befektetés a szervezetek támogatásánál sokkal jobban hasznosul. Az az ember, az a társadalmi vállalkozó, akit az esetek többségében három éven keresztül, az adott ország fizetési szintjéhez viszonyítva, de azt meghaladó mértékben támogatnak vagyis aki Ashoka-ösztöndíjban részesül, teljes energiáját és idejét az általa képviselt ügynek tudja szentelni. A kockázat abban rejlik, ha a támogatás ellenére a társadalmi vállalkozás nem úgy sikerül, mint ahogy az a kiválasztáskor feltételezheto.

Az Ashoka-ösztöndíjat meghatározott idore adják, az Ashoka-tagság azonban életreszóló, és nem lekicsinylendo elonyökkel, szolgáltatásokkal jár. Igénybe vehetok globális és országos programok, amelyek révén fontos információkhoz juthatnak, kaphatnak képzést, támogatást kutatásokhoz, internet-hozzáféréshez, kapcsolatokat teremthetnek más országokban muködo ashokásokkal.

Az Ashoka-tag megkeresése, kiválasztása többlépcsos folyamat. Módszereit, szempontjait az elmúlt húsz év gyakorlata igazolta. A jelölteknek az alább felsorolt kritériumoknak kell megfelelniük:

• Kreativitás a problémamegoldásban
• Vállalkozói képességek
• Egy olyan ötlet, amely az országban új, egyedi
• Egy olyan gondolat megvalósítása, amely országosan, illetve nemzetközi szinten fejti ki a hatását
• Magas erkölcsiség

Elso lépésként a jelölt referenciákkal felszerelkezve írásban jelentkezik, ezt követi az országos Ashoka-képviselovel való beszélgetés. Második lépésként a jelöltet a nemzetközi Ashoka-szervezet képviseloje hallgatja meg.

A harmadik lépés egy, a jelölt országának elismert szakembereibol és az Ashoka-stáb egy tagjából álló bizottság elotti, újabb meghallgatás. Ezt követoen a bizottság tagjainak egyhangúlag kell dönteniük: kelloen meggyozo volt-e a jelölt és az általa képviselt gondolat, rendelkezik-e a megkívánt széles köru társadalmi hatás eléréséhez szükséges potenciállal.

A végso döntést, utolsó lépésként a nemzetközi igazgatótanács tagjai hozzák meg, hogy a világszerte elismert normákat következetesen érvényesítsék.

Magyarországi kezdetek

A magyarországi Ashokát 1995-ben kezdte szervezni Ms. Jody Jensen. 1998-ig o volt az országos igazgató. 1999 januárja óta ezt a tisztet Eros Barbara tölti be, Jody Jensen pedig a kelet-közép-európai régió igazgatója.

Öt év alatt huszonketten nyerték el az Ashoka-tagságot Magyarországon.

Itt említendok az önkéntes jelölok, az úgynevezett nominátorok, akik segítenek megtalálni az Ashoka-tagságra méltó embereket. Hazánkban Göncz Árpádné volt az egyik legaktívabb nominátor: öt olyan személyt ajánlott a szervezet figyelmébe, akiknek a támogatást sikerült elnyerniük.

Eros Barbara hangsúlyozza az egyén támogatásán kívül az Ashoka közösségépíto szerepét. A tagok kéthavonta találkoznak, megismerkednek egymás szervezeteivel, személyes kapcsolataik révén sokféle együttmuködés születik.

A magyar Ashoka-tagok között éppúgy találhatunk ismert, mint kevésbé ismert személyiségeket.

Az elobbiek közé tartozik Furmann Imre, a NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédo iroda) igazgatója, dr. Geréb Ágnes nogyógyász, dr. Persányi Miklós, az Állatkert igazgatója, Lázár Péter, a Nyírteleki Általános Iskola tanítója, aki a roma gyerekekkel képes megszerettetni az iskolát és a tanulást.

Ugyancsak ismeros Kovács Csaba, a Félúton Alapítvány kuratóriumának titkára, aki az Esély 2000/1-es, valamint dr. Morvai Krisztina, a Noi és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ vezetoje, aki a 2001/3 -mas számban, a Civil Világ rovatban szerepelt.

A számomra ismeretleneket most nem sorolnám föl. De mindenképpen meggyozo, hogy a tagok muködési területüket tekintve az élet, illetve a hazai társadalom igen széles spektrumát képviselik.

Magyarországon elsoként dr. Takács Bernadett játékpedagógus, a Mikkamakka Játéktár (ma játékmódszertani központ) alapítója és vezetoje nyerte el az Ashoka-tagságot.

A Játéktár kétségkívül új gondolatot valósított meg a pedagógiában. Azt a nyilvánvaló tényt, hogy a gyerekek legfobb tevékenysége és önkifejezési módja a játék, Takács Bernadett részben a gyerekek fejlodési zavarainak diagnosztizálására, részben céltudatosan megválasztott játékkal a problémák megoldására használta és használja munkatársaival egyetemben. A kizárólag kreatív játékokkal berendezett Játéktár azonban elsosorban a családok, a szülok és gyerekek együtt játszására szolgál.

A Mikkamakka ma már országos hálózattá növekedett. Budapesten az eredetivel együtt három, vidéken ? Úriban, Nagykanizsán, Kalocsán, Szegeden és Velencén ? öt Játéktár muködik.

Az elsok között, 1995-ben kapta meg az Ashoka-ösztöndíjat dr. Rácz József pszichiáter, a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia vezetoje.

Rácz doktor 1980-ban, egyetemistaként került kábitószerezo fiatalokkal kapcsolatba, egy, a csövesekrol írt tudományos diákköri munkája révén.

Ezt a kutatást többekkel, jogászhallgatókkal együtt végezte. Interjúkat készítettek a Deák téren gyülekezo csövesekkel, együtt jártak velük koncertekre.

Emlékeztetoül: az akkori csövesek többsége nem volt valódi hajléktalan, a jelzovel a fiatalok egy bizonyos nonkonform, a hippiket önmaguk eloképének tekinto csoportját különböztették meg. A csöves kultúrához hozzátartozott az öltözködés, a zene (a fovárosból kitiltott rockzenekarok koncertjeit látogatták) és az akkor hozzáférheto kábítószerek fogyasztása. (Gyógyszereket szedtek, például Parkánt, valamint a széles körben elterjedt ragasztózással éltek.)

A róluk készült tanulmány 1984-ben, a Világosság címu folyóiratban jelent meg.

(A narkózás Magyarországon hosszú idon keresztül volt úgynevezett embargós téma, azaz errol csak kis példányszámú szak-, illetve tudományos folyóiratok közölhettek tudományos igényu beszámolót.)

Dr. Rácz József érdeklodése a narkós fiatalok iránt a késobbiekben is megmaradt. A kutatás folytatódott más helyszíneken, akkor is, amikor az MTA Pszichológiai Intézetében kezdett dolgozni, ma is ez a fo munkahelye. Egyre intenzívebben foglalkozott a drogfogyasztókkal, foként terápiás módszereket alkalmazott, azzal a megközelítéssel, hogy figyelembe kell venni az akkori intézményrendszer (a nyolcvanas évek második felérol van szó) felkészültségét a gyógyításra.

Ebben az idoben muködtek informális szociálpszichiátriai muhelyek ? tagjai egyebek közt a néhai Goldschmidt Dénes, Gerevich József, valamint Rácz doktor, amelyek célja a pszichiátriai intézményrendszer reformja volt, s ebben kitüntetett szerepet kapott volna a drogosok komplex terápiája.

A muhely a rendszerváltozáskor megszunt, felaprózódott, s létrejött egy hivatalosan bejegyzett egyesület is.

A kilencvenes évek elején Rácz doktor egy lakótelepen (a Havannán) végzett az ott élo fiatalok között kutatásokat, kialakult körülötte egy segíto csoport a lakótelepi iskola tanáraiból, a családsegíto munkatársaiból, a tisztifoorvosból, valamint az ott lakókból. Létrehoztak egy ma is muködo egyesületet, azzal a céllal, hogy a lakótelep képviselhesse az önkormányzatban a maga sajátos érdekeit.

Egy mentálhigiénés központ is megalakult a lakótelepen, amelyben foglalkoztak általános mentálhigiénés problémákkal és szenvedélybetegekkel.

A Kék Pont

1995-ben kezdték el ennek a multidiszciplináris központnak a szervezését, amelyben a kliensekkel pszichiáter, pszichológus, addiktológus konzultáns és szociális munkás foglalkozik. Nemcsak azokkal a drogosokkal, akik abba akarják hagyni az anyagozást, de azokkal is, akik egyelore nem akarják abbahagyni. Ez utóbbiaknál viszont csökkenteni kell az ártalmakat.

A Kék Pont által képviselt kezelési forma nem medikalizált, hanem inkább pszichoszociális jellegu. Nálunk még nem elfogadott ez a droggal kapcsolatban az USA-ban és Nyugat-Európában kialakult tendencia, legalábbis az Egészségügyi Minisztérium nehezen fogadja el a módszereiket. Rácz doktort a névválasztásról kérdezem. Láthatóan a kék az uralkodó szín. A központ a ferencvárosi, rehabilitációtól még érintetlen öreg, lepusztult épületek között bújik meg, kékre mázolt vaskapu mögött. Kék színu tárgyak mindenütt, Rácz doktor íróasztalán az irattartó is kék. ? A kék szín a reményt fejezi ki ? válaszolja ?, a pont pedig az origó, ahonnan és ahová minden irányban el lehet jutni.

A központ egyik legfontosabb célja, hogy a kliensek számára könnyen hozzáférhetoek legyenek. Ennek egyik feltétele az anonimitás. (A névtelenség azonban problémát jelent a támogatást nyújtó tb-vel kapcsolatban.)

A kliens telefonos vagy személyes jelentkezésekor elso alkalommal a szociális munkással találkozik, aki többnyire az o korosztályából való fiatal, akivel tegezodhet, aki iránt bizalommal lehet. Az elso beszélgetéskor a kliens problémáját igyekeznek körüljárni, megismerni. A szociális munka része az állapotfelmérés, a hozzájuk fordulók igényeinek, szükségleteinek, motivációinak, tüneteinek felismerése, az alkohol- és droghasználók függoségi szintjének felmérése. Az állapotfelmérésre egy eredetileg amerikai kérdoív európai változatát használják. Az elso találkozáskor kölcsönösen tisztázzák a szempontjaikat. A kliens elmondja, hogy mit vár tolük, a szociális munkás, hogy milyen szolgáltatásaik vannak, miben és milyen módon tudnak segíteni.

A szociális munkás a kliensgazda, aki végigkíséri az útját a kezelés kezdetétol a befejezésig. Szerepe szerint segíti minden egzisztenciális problémájának megoldásában, az albérletkereséstol a munkahelykeresésig, kérvények megírásában, segélykérésben stb.

A szociális munkással folytatott beszélgetést és a kérdoives vizsgálatot követi az orvosi és a pszichiátriai vizsgálat, majd ennek alapján közösen döntik el, hogy ki foglalkozzon a klienssel. Ha többféle gyógyszert kap, akkor a pszichiáter, ha nem, akkor az addiktológus konzultáns.

A kezelési ido átlagosan 4-5 hónap.

A terápiába szükség és lehetoség szerint bevonják a kliens környezetét, a családtagokat, pedagógusokat.

Évente 200 új kliensük van, az elmúlt évben 2600 megjelenést regisztráltak. Ebben a klienseken kívül szerepelnek a hozzátartozók, szociális munkás hallgatók, érdeklodo szakemberek.

A Kék Pontban teammunka folyik. A sokoldalú tevékenységnek megfeleloen van kezeloi, szociális munkás és oktatási team, egy-egy munkatárs több csapat munkájában is részt vesz, minthogy a létszám meghatározott.

A föntebb felsoroltakon kívül a központ munkatársai közé tartozik még a jogsegélyszolgálatot nyújtó jogász, az oktatási tevékenységet menedzselo szociológus, valamint az egyetemi?foiskolai hallgatók közül rekrutálódott önkéntesek.

Az oktatást prevenciós tevékenységként végzik, az általános iskolák felso tagozataiban és a középiskolákban, az életkori sajátosságoknak megfeleloen.

(A Kék Pont honlapja gazdag információkkal, tanácsokkal is szolgál, és nemcsak a központ muködésérol, tevékenységi körérol. Például: "Mit tehet a pedagógus?" Ez rendkívül fontos, mert a drogokkal kapcsolatban az iskolákban sok a félreértés. Elofordult, hogy azt hitték, a tanárnak kötelessége (föl)jelenteni a drogozó diákját, ha a kábítószerfogyasztás a tudomására jut. A tanároknak szóló tanácsok egyik pontja azonban világosan leszögezi: "A tanároknak nincs feljelentési kötelezettsége a drogozó vagy drogfüggo diákjával szemben.")

Új, 2000 decemberében kezdodo program alapján muködik a Kettospont klub, amelyben az utcán megkeresett narkós fiatalokkal foglalkoznak, részben az ártalmak csökkentését igyekeznek elérni velük kapcsolatban, részben azt, hogy felkeltsék az abbahagyás iránti vágyat, és segítsék oket az ido strukturálásában.

A prevenciós tevékenységhez szorosan hozzátartozik a szociális munkások és önkéntesek által végzett másik típusú megkereso munka, a Party Service, a partik és bulik látogatása. A Kék Pont filozófiája ? mondja Fehér Beáta, aki képzettségét tekintve pszichopedagógus és addiktológus konzultáns, de itt, a drogkonzultációs központban szociális munkásként dolgozik ?, hogy a drogos populációhoz oda kell menni, meg kell oket közelíteni.

A technozenés diszkókat többnyire szabad térségben, néptelen helyeken rendezik. Ezeken a droggal kapcsolatban leginkább veszélyeztetett 17?25 éves korosztály tagjai vesznek részt, több százan, néha több ezren. A Party Service helyszínen nyújtott szolgáltatásai: felvilágosítás, lelki segítség és jogi információnyújtás, a drogártalmak csökkentésére tea, gyógytea, só-, cukor- és vitaminpótlás, óvszeradás a biztonságos szex érdekében, és ha szükséges, akkor mentohívás. Nagyobb partikra eleve orvossal együtt mennek.

Amióta a Soros Alapítvány támogatása megszunt, a Kék Pontnak mintaszeru tevékenysége ellenére komoly anyagi nehézségekkel kell szembenéznie. Nyár elején kénytelenek voltak három foállású munkatársuktól megválni, noha a kábítószer használók hazai rehabilitációjának közismerten szuk kapacitását tekintve, egy jól muködo intézményt nem ildomos igazán magára hagyni. Hiszen ebben az országban oly sok, valószínuleg kevésbé fontos dologra van pénz, mint amilyen a narkós fiatalok gyógyítása.

Éjféli sportbajnokság

Ido: péntek este, 2130

Hely: a Kaszásdüloi lakótelep szolgáltatóházában néhány helyiség.

Ahol ég a villany. Ahol ki-be mászkálnak a mindkét nembeli tizen- és huszonévesek.

Ha a Kék Pontban a drogosokkal foglalkoznak, itt azért folyik a játék, hogy az ifjak ne kezdjenek drogozni, inni, csavarogni.

A játék szó szerint értendo.

Hét végén, pénteken és szombaton, estétol hajnalig ezekben a helyiségekben az ifjak pingpong-csatákat vívnak.

A kilencvenes évek elején kezdodött.

Mindenki hallott már a pingpong-dokiról.

Nekem viszont most Horváth Piroskával van találkozóm, aki az Ashoka legújabb tagjai közé tartozik; 2000 oszén nyerte el az ösztöndíjat.

Piroska eredeti szakmája szerint védono.

Tizennyolc évig dolgozott a pingpong-doki, dr. Faragó Sándor gyermekorvos mellett.

Nagyon nehéz körzetet kapott, de szerette a munkáját, Faragó doktor hagyta önállóan dolgozni, partnernek tekintette. Tiszteletben tartotta Piroska szaktudását. A csecsemok, kisgyerekek gondozásához, táplálásához elsosorban a védono ért.

Amikor a harmadik kerületi védonok felmérést végeztek a kerület droghelyzetére vonatkozóan, akkor ebben részt vett Piroska is.

A vizsgálatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy szükség van prevenciós kezdeményezésre, valamire, amivel a veszélyeztetett korosztályt a narkózástól távol lehet tartani.

Faragó Sándor ekkor minden elozetes hírverés nélkül fölállított a Vörösvári úti rendelo várójában egy pingpong-asztalt, hét végén a rendelot kivilágította, és Piroskával, valamint néhány munkatársával játszani kezdett.

Nem titok, hogy ennek a hétvégi, éjszakai játéknak is van amerikai modellje. Egy Standyfer nevu férfi indította el, akinek "környezetében többnyire színes boru, hányatott sorsú fiatalok éltek, bandákba verodve. Az utca volt az otthonuk, az életterük. És az utca volt az a hely, ahol sokszor nagy áldozatok árán, valamilyen kétes értéku rangot és pozíciót harcoltak ki maguknak. Az utca helyett Standyfer egy másik küzdoteret ajánlott föl nekik."

A "dokiék" számítása bejött. Az elso hét végén két gyerek tévedt be, és játszani kezdtek. Ezután az éjszakai játék híre futótuzszeruen terjedt.

Ugyanabban az évben létrejött az Alapítvány az Óbuda?Békásmegyer Gyermekeinek Egészségéért, ez adja a jogi kereteket, hogy pályázatokat nyújthassanak be. Az óbudai program pedig követokre talált, hiszen nincs szükség komoly beruházásokra, egy vagy két pingpongasztalt bárhol föl lehet állítani. Azonos program alapján kezdtek dolgozni a Gyor-Sopron megyei Bezenyén, a Pest megyei Pilisen és Monoron (ezek pillanatnyilag nem muködnek), a fovárosban Újpest-Káposztásmegyeren, valamint Salgótarjánban, Pécsett, Derecenben, Szarvason. Megalakult a MÉSE, a Magyarországi Éjféli Sportbajnokságok Egyesülete.

Piroska az elso perctol kezdve részt vett az óbudai program irányításában és az országos mozgalom szervezésében. A védonoi munkával föl kellett hagynia.

Meghívták az Egészségügyi Foiskolára védonoket tanítani, azt remélte, emellett a szervezésre több ideje marad, de nem így történt. Végül eljött a MÉSE-hez foállásba, minimálbérért, ami meglehetos luxus, mivel két saját gyereke is van. A férje informatikai tanár, tehát szintén nem nagy a keresete.

Az Ashoka-tagság lehetové teszi, hogy filléres gondok nélkül, teljes erobedobással végezze ezt a szerteágazó, nehéz, de fontos és szép munkát.

Hivatalos tiszte szerint az alapítványnál programkoordinátor, az országos mozgalomban ügyvezeto alelnök.

Hétköznaponként úgy jön be a klubhelyiségbe amelynek fönntartását a fováros támogatásának köszönhetik, mint bármilyen munkahelyre.

Adminisztrál, kapcsolatokat szervez és ápol hazai és külföldi partnerekkel, programokat készít elo, pályázatokat ír. De igazán itt érzi jól magát a gyerekek közt, majd minden pénteken itt van éjfélig.

A gyerekek.

A mag, a törzstagok körülbelül negyvenen vannak.

Nemcsak pingpongozni jönnek a fováros legkülönbözobb fertályáról, hanem beszélgetni, együtt lenni.

Egyáltalán, ebben a meglehetosen rideg és veszélyekkel teli világban lenni valahol, ahol ég a villany, ahol nem kérdeznek, hanem kérdezgetés nélkül elfogadják, számon tartják oket.

Megpróbáltam egy négytagú társasággal beszélgetésbe elegyedni. Be kell vallanom azonban, hogy úgy éreztem, falakba ütközöm. Rövid volt a rendelkezésemre álló ido. Kénytelen voltam kérdéseket feltenni, amelyek elol nagyon ügyesen, szemmel látható rutinnal tértek ki. Annyit mégis megtudtam róluk, hogy a 17 éves Évi és a 16 éves Robi testvérek, a szüleik elváltak, mint mondják, "anyánkkal élünk", mind a ketten kimaradtak az iskolából. A szülok ezt tudomásul veszik. Évi a magát Gasznak nevezo fiúval jár, aki nemrég költözött el otthonról. O viszont dolgozik, és ha igaz, akkor magántanuló egy szakközépiskolában.

A társaság negyedik tagja, és az egyetlen köztük, aki ténylegesen iskolába jár, a 17 éves Fruzsina, második gimnáziumi osztályt végzett, de nem érzi jól magát, nem csípik a buráját az osztálytársai. Fantasy-regényeket olvas, ezekben bújik el a köznapi valóság elol. Itt mondja mindenféle embert elfogadnak.

A másik három helyesel.

Jó a társaság, tök jók a programok, mennek Balatonkenesére sátorozni, télen kaptak korcsolyabérletet, síelni is voltak Piroskával, eljutottak Berlinbe, a fal lebontásának tizedik évfordulóján.

Egy kiadványukban olvasom, hogy "Hétvégi sportprogramjaink kibovültek Képzési Programokkal: számítástechnika, nyelvtanfolyam, életvezetési ismeretek. Valamint testépítéssel, egészségnevelo, felvilágosító programokkal." A prospektus arról is tudósít: "Programjaink nyitottak és ingyenesek."

Piroska az újdonságokról nem is beszélt.
Vajon hova mehetnének, ha nem lennének ilyen programok?
Gasz ezekrol a hétvégi estékrol:

"Tök jó itt. Nem kell otthon lenni."
Pedig már nem is lakik otthon.

* * *

Az Ashokával kezdtem, az Ashokával fejezem is be. Nem kétséges, hogy a magyarországi Ashoka arra érdemes embereket választ ki, és általuk fontos ügyeket támogat. Azt, hogy öt évvel ezelott kezdett munkájuk hosszú távon milyen változásokat generál, ma még nem tudjuk megjósolni.

Szász Anna