Ösztöndíjas vidravédo

Bent alig észreveheto mozgolódás támad. Emil valóban kikukucskál, szimatol, de aztán mégsem jön. Hiába biztatjuk lelkesen.

Már egészen közel hajolunk a kijárathoz, de semmi. Ám hirtelen valahonnan fentrol, a hátunk mögül, egy titokzatos másik járatból mégis elobukkan. Elsuhantában szinte súrolja a fejünket. Elkapja a halat, és már úszik is vele a vízben. A túlsó parton komótosan kimászik, hogy biztonságban egye meg a zsákmányát. Majd átnéz ránk, mintha azt mérlegelné, vajon van-e még nálunk ilyen ízletes csemege. Villámgyorsan visszaúszik. Kijön a partra, óvatosan közelít. Elobb leellenoriz, körbeszimatol bennünket. Aztán egy újabb halszerzeménnyel távozik.

Gera Pál mosolyogva néz a vidra után. Azt meséli róla, hogy fogságban született, azért ilyen szelíd, emberkedvelo. Eleinte még Eminek hívták, csak közben kiderült róla, hogy ez bizony tévedés. Merthogy fiú. Így lett tehát Emil. És most ez az otthona, a Somogyi Természetvédelmi Szervezet petesmalmi vidraparkja.

A vidrapark, amely menhely és vidrabemutató is egyszerre, Gera Pál egyik legnagyobb büszkesége. Sokat tett azért, hogy társakat, támogatókat találjon a létrehozásához. Idekerülnek majd a sérült, beteg vagy fogságban felnott vidrák, hogy átmeneti gyógykezelés, gondozás, nevelés után a legtöbben közülük viszszakapják a szabadságukat. A környezo 170 hektáros természetvédelmi terület ugyanis Európa egyik legnagyobb természetes vidraélohelye.

Gera Pál tizenöt éve védi a vidrákat. Eredetileg vador volt. Aztán elvitték katonának, közben megszunt az állása. Így lett 1986 februárjában állatgondozó a Fovárosi Állat- és Növénykertben.

Amióta csak ismerem, mindig fantasztikus lelkesedéssel mesélt a vidráiról. Akárhányszor jártam az állatkertben, ot biztosan ott találtam valahol a vidraház környékén. Takarított, etetett, vagy csak figyelte a rábízott állatokat. Irigyeltem a kitartását. És tiszteltem azért, hogy talált egy olyan célt azt életében, amelynek képes volt szinte mindent alárendelni. Ez a cél nem más, mint a természetvédelem. Oszinte hittel mondja róla: sziszifuszi munka, de gyönyöru.

Gera Pál azonban nem elégedett meg azzal, hogy csak az állatkertben élo vidrákat védje. Azonnal útra kelt, ha valahonnan bejelentés érkezett: sebesült vidrát találtak. Vagy arról tájékoztatták: a horgászok itt és itt arra készülnek, hogy megfogják, és megöljék a halakat dézsmáló ragadozót.

Alapítványt hozott létre a vidrákért. Szabadidejében fórumokat szervezett szakembereknek, és szerte az országban ismeretterjeszto eloadásokat tartott gyerekeknek. Idonként pedig megajándékozott egy kedves ajánlással ellátott könyvvel. Ezeket - eddig szám szerint négyet - o írta. Persze nem kérdés, hogy a vidrákról.

A vidrák védelméért 1998-ban Pro Natura emlékplakettet kapott.

Tavaly váratlanul Prágába hívták. Komoly szakemberek elott kétszer négy órát kellett beszélnie a munkájáról, arról, hogy mi mindent tett eddig a vidrákért. Nyilván oket is könnyedén meggyozte azzal, amit - és persze ahogy, amilyen hittel - elmesélt. Az Ashoka amerikai alapítvány ugyanis támogatásra érdemesnek találta ot. Ezért most egy évig ösztöndíjat kap. Cserébe nincs más dolga, mint amire mindig is nagyon vágyott: foállásban felmérheti, védheti a magyar vidraállományt. Úgyhogy egy évre búcsút mondott az állatkertnek, és most szorgalmasan járja az országot.

Így jutottam el vele most én is a vidraparkba, Somogyországba.

Emil után Gergot, a park másik lakóját is meglátogatjuk. O azonban még nagyon félénk, nemrég került ide. Egy farönk belsejébe húzódik, onnan pislog ki gyanakodva ránk. Nem háborgatjuk tovább. Inkább sétára indulunk a közeli halastavak környékére. A jégen vékony hótakaró ezernyi lábnyommal. Gera Pál és vendéglátó kíséronk, Nagy Tibor, a terület ore, elmagyarázzák, hogy az egyvonalban, egymás után húzódó nyomokat róka hagyta, a kicsit lúdtalpas lenyomatok azonban vidrától származnak. Az a hosszú, széles csík pedig azt jelzi, hogy ott egy vidra hason csúszott a hóban.

A két szakember a legnagyobb ámulatomra tovább olvas a nyomokban. Ami nekem észrevehetetlen, arról ok pontosan tudják, hogy ott egy vidra jelölte meg a területét, esetleg nemrég evett, vagy itt meg itt szokott átmenni az úton, általában amott ereszkedik be a vízbe, és a legtöbbször ott, szemben pihen meg a gyökerek között — mutatják.

Sot. A régi vízimalom közelében látott nyomokból Nagy Tibor biztosan következtet arra, hogy Gedeon — a zárt területrol egy óvatlan pillanatban kiszökött vidra — néha-néha visszajár.

Hazafelé az autóban Gera Pált arról faggatom, mi hajtja, miért csinálja mindezt. Megrántja a vállát.

— Ha látom, hogy az állatok jól érzik magukat, jó soruk van, mint például itt, én is boldog vagyok. Lehet persze, hogy ámítom csak önmagamat, de tényleg azt hiszem, hogy amit az állatkertben és azon kívül a vidrákért teszek, nem értelmetlen dolog.

Féderer Ágnes

Fokozottan védett

Magyarországon 1500-2000 vidra élhet. Mivel a faj kipusztulással fenyegetett, 1974-tol fokozottan védett, egy vidra eszmei értéke 250 ezer forint. A vidra törzse hengeres, hossza másfél méter, testtömege hét-tizenöt kilogramm. Színe többnyire vörösesbarna, csillogó és fényes. Folyók, tavak környékén lakik: általában föld alatti kotorékokban, amelyeknek legalább két kijáratot ás, egyet a szárazra, egyet a víz alá. Sokszor azonban nádasokban, a fák tövében, öreg odvas fák belsejében, suru bokrokban húzódik meg. Tápláléka foleg hal, de megeszi a rákot, békát, vízipókot, a kisebb madarakat, emlosöket, s még a különféle gyümölcsöket is. A vizek szennyezettsége, az orvvadászat, és az új típusú halászati módok (például elektromos, muanyag varsás) mind pusztítják a vidrákat.

Albert Camus: Közöny

Meglehetosen ellentmondásos uralkodó volt az idoszámítás elotti harmadik században az indiai Asóka király. Uralkodása kezdetén sokkal inkább romboló szenvedélyérol volt hírhedt, ám késobb színt váltott. O volt az, aki a hatalmas birodalomban államvallássá tette a budhizmust, jósága legendássá vált. Rendeleteit és tanait sziklákba vésett feliratok orzik a mai napig.

Nem csoda tehát, hogy amikor 1980-ban az amerikai Bill Drayton úgymond kitalálta az Asóka-embert, éppen az indiai királytól kölcsönözte a megnevezést. Ötlete oly alaposan kidolgozott és tiszteletreméltó volt, hogy megkapta érte a Géniusz ösztöndíjat, ami jó pár eszendore lehetové tette a számára, hogy csakis azzal foglalkozhasson, amit szeret.

Az Asóka-ember különleges lény. Bár nincs ellenére, ha ötletei némi pénzt is hoznak a konyhára, mégsem a nagy haszonért munkálkodik, nagyratöro terveit az eszével és szívével kívánja megvalósítani. Az Asóka-szemlélet az elmúlt évek során elterjedt az egész világon, hat esztendeje már nálunk is. Méghozzá egy hölgy, Jody Jensen segítségével.

- Százötven név volt annak az amerikai fiatalembernek, Shann McDonaldnak a listáján, aki azért jött Magyarországra, hogy kiválassza közülük a legmegfelelobb Asóka-szervezot - mondja Ferenc.- Jodyra esett a választása. Én ?csak? a segítoje vagyok, s be kell vallanom, hogy rettentoen élvezem a munkát. Eloadásokat tarthattunk Strasbourgban az Eurpai Parlamentben, s rendszeresen együttmuködünk külföldi intézetekkel. Az a kutató, aki bezárkózik az elefántcsonttornyába s elvont társadalmi problémákban mélyed el, kívülreked a valóságon.

Az Asóka-ember lényegében egy Széchenyibe oltott, rátermett bizniszmen. Olyan, akiben a vállalkozói kreativitás eros társadalmi elkötelezettséggel jár együtt. Az alapítvány minden évben kiválasztja a legmegfelelobbeket, és ösztöndíjjal segíti, hogy minden idejüket ötletük kidolgozására fordíthassák.

- Jodynak az a dolga, hogy felkutassa ezeket az embereket, persze megfelelo segítséggel. Úgynevezett jelölokkel dolgozik, hiszen sohasem lehet tudni, hol, mikor bukkan fel egy zseniális ötlet. A jelölok hívják fel ara a figyelmet, s ha a jelölt a rendkívül kemény feltételeknek megfelel, akkor a bizottság elé kerülhet.

Fontos, hogy a támogatandó ötlet saját kútfobol pattanjon ki, ne másokat utánozzon. Magának a jelöltnek erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie, de a legfontosabb maga a személyiség, hiszen az alapítvány sosem a projectet, hanem a személyt támogatja.

— Elso körben Jody beszélget el a jelölttel, majd az adott területet kiválóan ismero, köztiszteletben álló tagokból álló bizottság elé kerül, ahol kifordítják szegényt, mint egy kesztyut. Sokan gondolják, hogy ok aztán egészen biztosan Asóka-emberek, hiszen remek ötletük van, s ha az éppen nem felel meg, akkor van másik, csak adják gyorsan a pénzt. Aztán amikor kiderül, hogy nem alkalmasak, megvonják a vállukat és továbbmennek, na ezt is megpróbáltuk alapon. Az igazi döntés Washingtonban születik, évente egyszer ül össze az alapítvány. Akik megkapják a támogatást, büszkék lehetnek eredményükre, hiszen rájuk figyel a világ.

Nálunk eddig öten lettek Asóka-emberek, s a nemsokára összeülobizottság ötven igazi és önjelölt fölött ítélkezik majd. Azok, akik már megkapták a támogatást, hírnevet szereztek. Takács Bernadett, a Mikka-Makka játéktár kitalálója volt az elso Asóka-ösztöndíjas Furmann Imre, a Nemzetközi Etnikai Kisebbségi iroda vezetoje, Rácz József pszichológus, aki drogsegély szolgálatot és konzultációs központot muködtet, Orbán Péter érdi gyógypedagógus, az úgynevezett Fecskepalota létrehozója, amely sérült gyermekek és felnottek rehabilitációjával foglalkozik, s Nagy Zoltán orientalista, aki a hagyományos és keleti gyógymódok kombinációján munkálkodik.

Bellér Ágnes
Fotó: Koszticsák Szilárd