 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Bíró Endre
Az új elképzelés Endre megváltoztatja a korábbi véleményt a jogról, ami szerint az félelmetes, megközelíthetetlen, idegen és fenyegeto egy olyan véleményre, mely azt barátságosnak, elérhetonek és hasznosnak tartja. Eközben a polgárok felelosségét is növeli azáltal, hogy az embereket jogi kérdések kezelésére ösztönzi. Endre észrevette, hogy nincs elég jogi információs szolgáltatás és információs technológia a társadalomban. Az átlátható és érvényes információs források biztosítása és az információs és jogi menedzsment elválasztása nagyon hatékony eszköz arra, hogy sikeresebb polgárokat neveljenek az új demokratikus rendszerben. Endre az oktatás és a civil társadalmi szervezetek területét választotta nyitott és összetett jogi információs szolgáltatásainak bevezetésére. Megalapított egy költségtakarékos és megközelítheto jogi házat hogy az emberek könnyen kaphassanak válaszokat még bonyolult jogi kérdésekre is. Ehhez kitalált egy speciális szoftvert és on-line szolgáltatást, hogy naprakész információ álljon rendelkezésre. Endrének egy speciális filozófiája van, ami szerint a klienseket kiszolgálják a jogi házban, és ez az, hogy feljogosítják és magabiztossá teszik oket a jog kezelésében. Foleg az oktatásra és a harmadik szektorra koncentrál, mert meggyozodése, hogy az iskolai joghasználatra nevelésnek és a civil szektornak kell vezetni a folyamatot és példát mutatni a jogi kérdések iránti felelosségvállalásban. Például ez a megközelítés lényeges változást idéz elo az iskolák szerkezetében és abban, ahogy a kulcsszereplok ? tanárok, diákok és szülok ? egymáshoz viszonyulnak. Azáltal, hogy segít nekik felelosséget vállalni az iskolai belso jogi normák lefektetésében, polgári tudatosságukat és részvételi szintjüket növeli. Az iskolai jogalkalmazás segítése az önkormányzatokkal való tiszta jogi viszonyuk rögzítésében azt eredményezi, hogy minden érintett fél felelosséget kap ahelyett, hogy függne másoktól vagy elnyomva lenne. Endre arra szeretné tanítani és képessé tenni a társadalmat, hogy felelosségteljesebben viselkedjen az egyéni és szervezeti életben egyaránt, és hogy az államra is olyan hatással legyen, hogy az felismerje az emberek iránti felelosségét. Endre arra számít, hogy miután az állam a két területen tudomásul kell vegye az autonóm joghasználat modelljét, azután minden államigazgatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és vidékfejlesztési, kulturális, stb. területre is bevezeti azt. A probléma A jogállamiság mai szintjén a jogi információs szolgáltatások még nem eléggé fejlettek. Az információ biztosítása nem volt az elozo államszerkezet érdeke. Még a kormányzati igazgatáson belül is idegen volt az információcsere. Az információ hatalmat jelentett és a minisztériumok között és más állami szinten is alacsony volt az együttmuködés mértéke. A politikai változások után a jog törvénye világosabbá vált, de a paradigmaváltás nem jelentette azt, hogy a polgárok informáltabbak lennének a jogaikról. 10 évvel a változások után Magyarországon az emberek még mindig nincsenek tisztában jogaikkal és felelosségeikkel. Régi beidegzodések élnek még az állammal kapcsolatban, pl. könyörögni valamiért, amit kérni is (követelni is) lehetne a jog szerint, gyakori és elvárható viselkedési forma. A hatóságoktól való félelem szintén gyakori. Az emberek nincsenek tudatában a jog mindennapi életben betöltött szerepének, és így mielott lépéseket tennének, nem nézik meg a jogi szabályozást (egy jelenlegi vicc érzékelteti legjobban a problémát: Egy kutatást végeztek az egész világon a következo kérdésrol: Mi a véleménye a Harmadik Világban lévo élelmiszerhiányról? A kutatás eredménye teljes kudarc volt, mert az amerikaiak általában nem tudták, hogy mi a Harmadik Világ, Afrikában nem tudták mi az élelmiszer, Közép-Európában pedig nem tudták hogy mi az a vélemény.) Az állam nem tesz eleget kötelességének a jogi információ biztosítását illetoen. Egyetlen egy hivatalos közlöny létezik, amiben az állam közzéteszi a törvények és más jogszabályok szövegét. Ha valaki meg akarja tudni, hogy melyik törvényben történtek a változások, vagy mi a mai napon hatályos szövegállapot, akkor végig kell olvasnia az egészet, és össze kell hasonlítania a régivel. Nemcsak az egyének, de a szervezetek, állami intézmények és önkormányzatok sem informáltak a jogi változásokról. Az iskolák pénzügyi ellátása is régi szabályozásokon alapszik. Az emberek és intézmények ügyvédeket fogadnak fel. Ezek munkája rendkívül drága és az érdekeltségbol következoen az ügyvédek szívesen veszik át ügyek intézését is a jogi információ szolgáltatásán túl. Az oktatás és a civil társadalom területei egyértelmuen a jövoorientált társadalmat képviselik. Magyarországon 50 000 civil szervezet és 8000 közoktatási intézmény van. Mivel az iskola szintén egy jogi személy és sok szempontból ugyanúgy muködik, mint egy civil szervezet, ezért alapítási iratokat és muködési szabályokat kell elkészítenie, alkalmazotti és tanulói balesetvédelemrol gondoskodnia, stb. bármilyen jogi ismeret nélkül, miközben ezek az anyagok hivatalos jogi dokumentumok és a törvény megszabja a tartalmukat. Ezek az iratok gyakran hiányoznak vagy szabálytalanok a nem megfelelo tartalom miatt. A jogi tudás hiánya miatt konfliktusok lépnek fel az iskolákban és más szervezeteknél, valamint közöttük is, pl. munkáltatók és alkalmazottak között. A közoktatási törvényt nem tanítják, de még csak be sem mutatják a foiskolán és egyetemen tanuló leendo pedagógusoknak. Endre éppen ezért korszakalkotó lépéseket tett a tanárképzés és pedagógus-továbbképzés területein a "Jogalkalmazás, joghasználat" címu stúdium (tantárgy) bevezetésére. Tankönyvet jelentetett meg ebbol a célból, jogászokból oktatói gárdát szervezett, s több pedagógusképzo felsooktatási intézményben is konkrét kurzusokat indított. A stratégia Endre 1979 és 1987 között a Fovárosi Foügyészségen dolgozott. Egy új rendszert dolgozott ki az ügyészek szakmai munkájának megsegítésére számítógépek bevonásával, mivel észrevette, hogy teljesen hiányoznak a jogi információk, amik biztosítása pedig állami felelosség. Megnyert több pályázatot is a Hivatal modernizálására, de semmilyen változás nem történt. Akarta a változást és ki akart törni az állami keretekbol. Endre egy kollégájával 1988-ban létrehozta saját jogi információs irodáját, és egy számítógép-alapú nyitott jogi információs rendszert kezdett el kidolgozni. Az elso magyar jogi információs rendszer olyan népszeru lett hogy Endre irodája önfenntartóvá vált. Egy üzleti vállalat megvette a licence-t és elkezdte a tömeges gyártását. Az ebbol kifejlodött rendszer még mindig kapható Magyarországon, az egyik legnagyobb jogi adatbázis vezetoje Endréék cégében kezdte megtanulni a jogi információs munkát. Endre nagyobb szabású változást akart elérni, ezért felvette a kapcsolatot iskolákkal, mivel a fiatalok kulcsfontosságúak egy olyan magabiztosabb generáció nevelésében, akik ismerik jogaikat. Felismerte, hogy szélesebb szabad teret csak akkor kaphatnak a diákok, ha az iskolarendszert megváltoztatják. Az iskolákat csak akkor lehetett rávenni változtatásokra, ha világosan bevezették azokat a házi szabályzatba. Endre felismerte, hogy az iskolai jogokat teljesen át kell értékelni, épp úgy, mint a civil szervezeteknél. Tudta azt is, hogy az egyéneknek és a szervezeteknek szükségük van információra, hogy maguk megtalálják egyes problémák megoldását. Endre a Jogismeret Alapítványt 1997-ben eredetileg azért hozta létre, hogy az oktatás területének szereploit jogi információs szolgáltatásokkal segítse. Kidolgozott egy alapszintu jogi képzést számukra úgy, hogy már nagyon igényelt anyagokat, könyveket ? például a Gyermekek Jogai, Magyarországi Diákjogi Charta, Jog a pedagógiában, Iskolai jogok, Házi szabályok az iskolában, Magyar Jogi Szótár ? biztosított számukra. 1991-ben kitalált egy újrahasznosítási projektet egy nagyon praktikus jogszabálygyujteményi dosszié formájában, amiben a lapok össze voltak fuzve. Minden harmadik hónapban elküldték a jogi változásokat. Így nem kellett kidobni a könyveket, csupán egy olyan lappal helyettesíteni az elozot, ami tartalmazta a törvény új szövegét. Számos terület számára kiadták a dossziét, pl. szociális munka és gyerekvédelem számára, a non-profit szektornak, egészségügy és kulturális ügyek számára, stb. Endre egy hírlevelet is létrehozott tanárok számára, a Pedagógusok Jogi Értesítojét. Hamar felismerte, hogy egy biztonságos és hiteles környezetet kell teremtenie a szolgáltatások végrehajtásához, és hogy a jog területe valami konkrét dolog, tehát nem különleges társadalmi módszerekre van szükség, hanem egy másik megközelítésre. Endre kitalálta a Jogi Ház kereteit. A Jogi Ház a már korábban kifejlesztett jogi szoftver, egy számítógépes adatbázis, az Internet, az elektronikai vásárlás, valamint ügyvédek információs szolgáltatásainak olvasztótégelye. A Jogi Házon keresztül Endre érthetové teszi a jog speciális természetét az egyének és a szervezetek számára, mivel az érvényben lévo törvény ismeretlen, és az az ügyvéd sikeresebb, amelyik tisztában van a törvénnyel. Endre 2000-ben hozta létre a Nonprofit Jogi Házat és az Iskolai Jogi Házat, mely már egy évig létezett elotte is alapítvány formájában. Az Iskolai Jogi Ház tanárokat, oktatási vezetoket, diákokat, diákönkormányzatokat, szüloket, szülok szervezeteit és az iskolák finanszírozóit, az önkormányzatokat célozza meg. A Nonprofit Jogi Ház célcsoportja vezetokbol, aktivistákból, civil szervezetek vezetoibol, alapítókból és munkatársaikból áll. A szolgáltatásokat telefonon, faxon, e-mailen és Interneten keresztül lehet elérni. A szakemberek segítenek a szükséges információ megtalálásában, de az Interneten keresztül mindezt a kliens is könnyen megteheti. Az Endre által létrehozott keresoprogram, a szoftver és az adatbázis segíti a klienst hogy átfogó, naprakész információt kapjon. A kliensek meglátogathatják az Önkiszolgáló Jogi Információs Boltot, ami konkrét eseteket tartalmaz. A kliens elkerülheti a kis összegu ár fizetését, ha talál megfelelo választ a polcokon. Endre figyel a törvénymódosításokra, így az Internetet rendszeresen frissítik. Egy különálló információs szolgáltatást biztosítanak az iskoláknak a belso jogi és normatív kérdéseket illetoen, pl. a házi szabályokról. Endre összegyujti a leggyakoribb kérdéseket és kiadja oket a válaszokkal és az esetek megoldásaival. Világos problémaforrása van és informálja a klienseket minden fontos kérdésrol, ami munkájuk területén gondot okozhat. Az elso 1000 esetet könyvben összefoglalják, és ezt minden évben megismétlik majd. Három - államilag akkreditált - pedagógus-továbbképzési program is fut már Magyarországon, amelyeken gyakorló pedagógusok sajátíthatják el az iskolai és kollégiumi jogalkalmazás rejtelmeit - Endre szakmai irányítása mellett. Az alapítvány támogatásokat kap. Profitot termelnek a könyveladások is (gyermekek és diákok jogairól, tanárok és szülok jogairól, intézményi szabályzatokról, nonprofit jogokról, jog és pedagógiai összefüggéseirol, jogi nevelésrol, jogalkalmazásról) pedagógusok jogairól, valamint pénz folyik be a jelentkezési díjakból és a bonyolultabb jogi szolgáltatások áraiból is. A rendszert úgy tervezték, hogy az önfenntartó legyen. Pár év múlva, amikor a Jogi Házak társadalmilag integráltabbá válnak, az egyszeru, közvetlen információs szolgáltatást talán minden állami intézmény adaptálni fogja. Endre az állami információs szolgáltatást saját szervezetén keresztül szeretné muködtetni. Ez a folyamat az Igazságügyi Minisztériumon - esetleg ágazati (szak) minisztériumokon keresztül fog megvalósulni. A Minisztériumtól várják, hogy muködtesse az információs adatbázist és hogy létrehozzon egy általános Jogi Házat ami megelozi az elo-bíráskodást és átveszi a jogászok jogot ismerteto feladatait. A központi Jogi Ház létrehozása elott más területeken — mint pl. egészségügy, gyermek — és ifjúságvédelem, szociális munka — muködo Jogi Házakat is létre kell hozni. Az állam meggyozodött róla, hogy a rendszer olcsó, önfenntartó, és azt és a know-how-t át lehet venni. Ha az állam adaptálja a rendszert, az Endrének segít a szakmai körök meggyozésében is. A személy Endrét eredetileg a technika és informatika érdekelte az iskolában. Mindig is nehézségekkel küzdött enyhe beszédhibája miatt. A középiskolában választott ifjúsági mozgalmi vezeto volt, akit közel 1000 diák képviseletében is megválasztottak. Kidolgozott egy új oktatási modellt hogy biztosítsa, hogy a fiatalok alkotó módon tanuljanak és közösségi feladatokat vállaljanak fel. Tanárokra és diákokra tett hatást, megnyerte az Alkotó Ifjúság Pályázatot 18 éves korában egy program kifejlesztése által. Miután befejezte a középiskolát, visszatért Újpestre, és önkéntes segíto, oktató lett diákvezetok számára. Kidolgozott egy új diákönkormányzati muködési modellt (tanulmányi egyéni vállalások rendszere), ami kihatott az ifjúsági mozgalmak akkori fejlodési irányaira és szakmai programjaikra is. Egyetemi évei alatt érdeklodése az állampolgári jogok és a közigazgatás felé fordult, ekkor kezdett jogi ismeretterjesztéssel foglalkozni. Endre több díjat kapott az évek során, eloször régi középiskolájában véghez vitt tevékenységéért, pl. Kíváló Ifjúsági Vezeto elismerést, Aranykoszorús jelvényt, és kapott díjakat a Foügyészi Hivatal jogi információs rendszerének átalakítása miatt is. Endre 1986-ban ösztöndíjat nyert a Magyar Tudományos Akadémiától és a Soros Alapítványtól, hogy írjon egy monográfiát az állami hatóságok intézkedésein belül. A könyv azóta is egyedülálló a hatósági jogok jogrendszeren belüli összehasonlításában. Endre a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma civil szervezettárselnöke volt évekig, aktívan részt vesz a civil szervezetek érdekképviseletének kialakításában, és tanácsadó a magyar parlamentben. Tíz önálló könyve és számtalan kisebb publikációja jelent meg a jogi információ, jogi ismeretterjesztés, jogi nevelés, gyermeki jogok-diákjogok, nonprofit jogi szabályozás tárgyköreiben és különbözo mufajaiban. Két gyermek édesapja.
Bíró Endre Web: http://www.joghaz.hu |
Endre megváltoztatja a jog, jogi kérdések és az alárendelt társadalmi szerepek helyét a társadalomban azáltal, hogy a törvényeket könnyebben elérhetové és barátságosabbá teszi az emberek számára. Érthetové teszi a jogot az emberek számára úgy, hogy jogi információt tesz közzé az oktatás és a civil szektor területén. Oktatja az embereket a jogi kérdések felelosségteljes megközelítésére és kezelésére, és egy olyan adaptálható modellt javasol az állam számára melyet más területekre is ki lehet terjeszteni.
Web: http://www.joghaz.hu