Ashoka Magyar
 
 
 

Csermely Péter

Csermely Péter Péter a vidék-város viszonylatában fennálló súlyos oktatási különbséget küzdi le úgy, hogy vonzó kutatási lehetoségeket kínál olyan középiskolai diákok számára, akik vezeto akadémiai tudósok által irányított valódi kutatási projektekben vesznek részt. Ezáltal Péter az olyan vidéki diákok elleni diszkrimináció ellen veszi fel a harcot, akik nagyban motiváltak de csak ritkán jutnak kiemelt szintu képzéshez.

Az új ötlet

Péter egy diákokból, tanárokból, kutatókból és tudósokból álló nemzetközi hálózaton keresztül a magyar állam és társadalom számára egy modellt dolgozott ki a hosszú-távú karrierépítéshez és tehetség-tanácsadáshoz, mely hangsúlyozza, hogy a motivált résztvevok kreatívak és felelosségteljesek legyenek. Ezáltal növeli és optimálissá teszi minden résztvevo képességét, melyet eddig zömmel elpazaroltak. Péter regionális mozgalma kiegyensúlyozottabbá teszi a felsooktatási intézményekbe való bekerülést is.

A projekt a legjobb tudósokat vonzotta az egész világból, egy Nobel díj tulajdonosát is beleértve, hogy a "kis kutatási projektek"-en dolgozó középiskolai diákok mentorai legyenek. Iskolai tanárokat is rávett, hogy tudományos diákköröket indítsanak az iskolákban. Végül a középiskolai diákokat nemcsak kis kutatási projektjeik tervezéséért és mentoraik választásáért tette felelossé, hanem az egész országos és regionális program vezetéséért is, beleértve annak értékelését is.

Azáltal, hogy tudósokat és kutatókat rávett, hogy önkéntes alapon fiatalok mentorai legyenek, szintén megnyitotta az elszigetelodött tudós társadalmat és érdekeltté tette oket a tudomány elvesztett értékének visszaadásában. A diákok azért motiváltak a programban való részvételre, mert az független környezetet biztosít és minden támogatást megad karrierük építéséhez. Péter egy nagyon fontos lehetoséget biztosít a vidéki Magyarország hátrányos helyzetu fiataljainak, akik gyakran a roma közösségbol és nyomortanyákról kerülnek ki. A tanárok a programot egy hatékony eszköznek tartják egy sikeresebb nemzedék felnevelésében, és ok is teret kapnak saját ötleteik megvalósítására a diákok által létrehozott tudományos körök tanulóival együtt. Így ok maguk is érezhetik saját sikerüket. A diákköröket, melyek számos közép-európai országban muködnek, arra ösztönzik hogy saját programokat szervezzenek, melyekhez Péter szervezete pénzügyi és szakmai segítséget nyújt.

Mivel az egész program minden részt vevo fél részérol önkéntességen alapszik és azt teljes mértékben középiskolai diákok irányítják, ezért modell értéku, hiszen egy olyan költségtakarékos és hatékony, változást eloidézo eszköz, mely számtalan nemzetközi szervezet figyelmét felkelti, akik továbbvihetik az ötletet.

A probléma

Az iskolák általában nem nyújtanak speciális képzési programot vagy oktatást kiemelkedo diákok számára, akik intelligensebbek az átlagosnál. Az ilyen gyerekeknek több feladatra lenne szüksége, mert unatkoznak. Gyakran egyedül vannak és a többi gyerekkel is elvesztik a kapcsolatot, mert azok nem közelítenek feléjük. Általában az ilyen gyerekek egy területen tehetségesek de más területeken már kevésbé, és pszichológiai tanácsadásra van szükségük, amit nem kapnak meg. Ez is a fiatalok eltávolodásához vezet, és ellenérzést vált ki a tanulás és az ún. "okosok" iránt.

Léteznek bizonyos fajta karrier-építo programok, de azok is foleg nagyvárosokban. Néhányan munkahelyeket vagy oktatásügyi intézményeket látogatnak az általános iskola vagy a középiskola utolsó évében, léteznek tanácsadó szolgáltatások, melyek segítenek a diákoknak középiskolát, felsooktatási intézményt vagy munkahelyet találni, vannak pályázatok, de nincsen nemzeti stratégia a hosszú távú karrier-építéshez. Ezen kívül sok gyerek túl félénk és fél a pályázatoktól.

Magyarországon kb. 200 000 középiskolás van. A tehetséges fiatalok 20%-a kis falvakból származik, ahol a minoségi tanulás vagy eligazítás lehetosége nagyon kevés.

A tudomány társadalmi megbecsülése egyre romlik. Hogy egy átmenetben lévo országnak jobb jövoje legyen, az oktatást és a tudományokat elotérbe kell helyezni.

A szülok, tanárok, a felnott társadalom még mindig nem bízik meg a fiatalokban, és nem becsüli meg oket. Az állami iskolákban elterjedt porosz oktatási módszerek és a hasonló fajta családszerkezet a vidéki Magyarországon nem motiválja a fiatalokat arra, hogy kreatívak, függetlenek és felelosségteljesek legyenek.

A kommunista Magyarországon a jövo építése a szocializmus építésével volt egyenlo. Csak nagyon korlátolt tere volt a felnotteknek és fiataloknak arra, hogy bármilyen területen kreatívak legyenek. Ma az emberek nincsenek tisztában a karrier-építés fontosságával. Csak arra gondolnak, hogy sikeresek és gazdagok akarnak lenni, és nem hisznek a karrier-tervezés elonyeiben.

A stratégia

Péter a kilencvenes évek elején mint a Magyar Sejtbiológiai Társaság titkára dolgozott. Észrevették, hogy a kutatókról a legegyszerubb információs füzet sem létezik, és ez mindennapos konfliktusokhoz vezetett. Ezért összeállított egy ilyen könyvet hogy kollegái kapcsolatba léphessenek egymással. 1994-ben a könyv ötlete jó lehetoség volt Péter számára, hogy egy speciális programot kínáljon a fiatalok és a tudósok számára. Péter nem egy új tudós nemzedék nevelésén dolgozott és nem is egy elit programot akart megvalósítani, hanem egy olyan érdekes, motiváló és kreatív programot, ami az etikára is megtanít. A program alapgondolata az volt, hogy a fiatalokat kapcsolatba hozza a tudósokkal, akik mentoraikká válhatnak és motiválhatják oket kutatások elvégzésére, és hogy továbbfejlesszék saját programjaikat. Péter létrehozta a Kutató Diákokért Alapítványt és a Kutató Diákok Országos Szövetségét azért, hogy elképzeléseit megvalósítsa.

Péter saját köreibol, könyvtárakból és tudományos intézetekbol gyujtött információt és kezdetben 300 mentort kívánt meggyozni. Felismerte, hogy a tudósokat nem a nagy intézményeken keresztül, hanem tudományos könyvtárokon keresztül tudja inkább elérni. A program könyvtárakban való hirdetése hitelt adott a programnak. Péter meghatározott egy konkrét diákcsoportot, akik tudományos versenyek gyozteseibol álltak, és készített egy 500 fos listát olyan diákokból, akiknek felajánlható a mentorokkal való együttmuködés lehetosége. Hamar felismerte, hogy e diákok közül alig volt kis vidéki városok vagy falvak fontos és elhanyagolt csoportjaiból kikerülo diák. Ezért a könyvet minden magyarországi középiskolának elküldte. Ma a könyv több, mint 600 magyar, amerikai, kanadai és számos más országbeli mentort mutat be, Nobel díjas tudósokat is beleértve.

Péter nem akarta értékelni az érdeklodo fiatalokat hogy elkerülje a centralizációt, de csak korlátolt számú diáknak adhatott lehetoséget a korlátolt számú mentorokkal való együttmuködésre. Mivel a program az önmotiválás és a fiatok önállóságának elvén alapszik, ezért a tanároknak és diákoknak felajánlotta a lehetoséget, de a diákoknak maguknak kellett felvenni a mentorokkal a kapcsolatot. Ezen a pontot túl minden a mentor és a diák ügye. Annak ellenére, hogy nem kötelesek beszámolót írni, a diákok mégis megosztják tapasztalataikat és eredményeiket Péterrel.

A diákokból, mentorokból, tanárokból és szponzorokból álló hálózat kiépítésével, és mivel szolgáltatásait a kezdetektol fogva díjmentesen nyújtja, növelte hatását. Péter több fórumot biztosít, ahol az összes résztvevo találkozhat. Ilyen fórum az éves konferencia, tábor, az iskolai tudományos körök és a honlap. 1997-ben megrendezte az elso interaktív tudományos konferenciát. A díjak lehetnek táborokban vagy más konferenciákon való részvételi lehetoségek, és a legjobbak nemzetközi laboratóriumokba mehetnek el. Eloször fiatalok, majd szponzorok és állami képviselok lettek a díjadó bizottság tagjai. A résztvevok nagy száma miatt ma már külön találkozót szerveznek a természettudománnyal ill. társadalomtudománnyal foglalkozó fiatalok számára.

Péter iskolákat is bevont az éves konferenciák szervezésébe és a táborokban való részvétel elismerés a gyerekek számára. Péter érdekes tudósokat és pszichológusokat hív meg a táborokba, mely utóbbiak tehetség-tanácsadással is foglalkoznak, hogy a fiatalok társadalomba való beilleszkedését elosegítsék.

Tanárok is találkoznak az éves konferenciákon, ötleteket cserélnek, és képzésben vesznek részt, mely segíti oket a különleges gyerekek felismerésében és megismerteti velük a tudományos diákkörök létrehozásának és muködtetésének mikéntjét. Ennek eredményeként a tanárok egy csoportja egy nagyobb vidéki városban újságot hozott létre.

A diákokat támogatják abban, hogy saját tudományos diákköröket hozzanak létre az iskolákban. A diákkörök pályázhatnak támogatásra muködési költségeik fedezésére abból az alapból, melyet Péter hozott létre. Ma 3500 tagja van az összesen 200 diákkörnek, amelyek Magyarországon kívül Erdélyben, Jugoszláviában és Szlovákiában muködnek. Erdélyben és Magyarországon a diákkörök saját konferenciákat szerveznek Péter szervezetének támogatásával. A tudományos körök a közösség hasznára lévo kutatást és munkát folytatnak, pl. környezetvédelmi programokat, és ezeket a tanárok segítik. A külföldi diákokat egy magyar újságon, a Természet Világán keresztül érték el, mely újságot a szomszédos országokban is terjesztik az iskolákban.

A mozgalom munkáját egy három fos diákelnökség irányítja. Oket a legjobb 80 diák választja meg minden évben egy kutatótáborban lezajló titkos szavazással. A mozgalomból "kiöregedett" (húszéves, vagy annál idosebb) diákok a Kutató Diákok Országos Szövetségén keresztül tartják a középiskolásokkal a kapcsolatot. Az "öregdiákok" rendszeresen visszatérnek, és segítenek a diákkörök szervezésében és tanácsadásban. A mentorok a szövetség támogató tagjai.

Péter 1997-ben létrehozott egy honlapot, amin keresztül a diákok on-line jelentkezhetnek. A fiatal jelentkezok bekerülnek egy adatbázisba, ami a honlapon keresztül elérheto és a mentorok adatbázisát is tartalmazza. A fiatalok információt kaphatnak támogatásokért való jelentkezésekrol, ösztöndíj lehetoségekrol, és részt vehetnek más diákok által felvetett társadalmi kérdésekrol vagy ügyekrol folyó vitákban is. Manapság egy másik specializált honlap, a Biológiai Internet lap készítése is folyamatban van, melyet diákok csinálnak, hogy ismertté tegyék a diák kutatókat és technikákat mutassanak be tanárok számára.

Péter többször is értékelte a programot. Kérdoíveket küldött ki és azokból kiderült, hogy a diákok 95%-át vették fel egyetemekre már az elso jelentkezéskor. A kérdoíveket diákok állították össze és szakemberek nézték át. A programot az Oktatásügyi Minisztérium is elismeri és modellként alkalmazzák. A program önfejlodo a nagy sikere miatt. Diákok, tanárok és a mentorok is bevonják egymást a programba. Péter 2002-ben részt vesz egy NATO konferencián, aminek témája a tehetséggondozás lesz. Különbözo új programokat fognak bevezetni. Péter a NATO segítségével egy terjeszkedés-politikát fog kidolgozni a közép-európai programnak.

Péter az elso mentorokról szóló könyvet a Soros Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával adta ki. A konferenciák költségeit 50%-ban szponzorok, a másik 50%-ban pedig az Oktatási Minisztérium fedezi. Péter szponzorokat, például a legnagyobb magyar egészségügyi vállalatokat és egy könyvkiadót is meggyozött arról, hogy hosszú távú együttmuködési és támogatási megállapodásokat írjanak alá.

A személy

Péter biokémikus kutató. A világ számos egyetemén dolgozott és ma a budapesti Semmelweis Egyetemen tanít. Ott o a Tudományos Diákköri Tanács elnöke. Péter tagja és vezetoje több magyar és nemzetközi tudományos csoportnak. Péter másodállásban a Biorex Rt nevu biotechnológiai cég vezeto kutatója. Péter több száz cikket és 3 könyvet írt, és írásai kétszer is elnyerték a Természet Világa nívódíját. Egy fogadott fia van.

Péter mindig szenvedett attól, hogy nem úgy törodtek vele, mint ahogy speciális gyerekekkel kell. Számos kémia versenyt nyert a középiskolában. A nyolcvanas években politikai tevékenységet folytatott ifjúsági mozgalmakban. A nyolcvanas évek elején Magyarország legnagyobb egyetemének természettudományi karán volt az ifjúsági mozgalom vezetoje. Megalakította a kar hallgatói önkormányzatát, kidolgozta és megvalósította az eloadók diákok általi értékelési rendszerét, és indította a diákönkormányzat gazdasági tevékenységeit, amik nagy jövedelmet eredményeztek. 1983-ban ezt a munkát amerikai ösztöndíja miatt otthagyta, de 1986 és 1988 között részt vett az oktatási reformokban és a diákönkormányzatok jogainak kiterjesztésében. 1987-ben felajánlották neki a KISZ középiskolai részlegének vezetését. Ezt elfogadta és egész Magyarországon látogatta az iskolákat. Megreformálta a hagyományos találkozókat, megtörte a "központi elvtársnak" felolvasott jelentések, a piros szonyeg és asztal rituáléját. Péter beszélt a gyerekekkel és végre a diákok igazi iskolai problémáit fedte fel. Közvetlenül a politikai változások elott javasolta a nyitottabb szocialista kormánynak, hogy állítson fel egy akkor 300 millió Ft-os Közoktatásfejlesztési Alapot, ami meg is történt.

ÉV 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Elõre-vetített2002-re
Kutatóhelyek és diákkörök száma együtt 300 400 550 650 700 800 1000
Újonnan beindított szolgáltatások száma 1 2 1 2 1 2 2
Munkatársak száma             1
Önkéntesek száma 2 4 7 10 12 18 25
Kliensek száma 30 100 750 1500 2500 3500 4500
Sajtóban való megjelenés 2 3 5 8 10 20 40
Szervezett képzések száma   1 2 3 5 7 12
Képzéseken résztvevõk száma   50 100 200 400 600 800
Magyar partnerek, együttmûködõk száma 50 400 700 800 1000 1200 1500
Külföldi partnerek, együttmûködõk száma   5 20 50 150 250 400
Magyar és nemzetközi rendezvényeken való részvételek száma   50 100 200 400 600 800
Magyar és nemzetközi rendezvények szervezése   1 2 3 5 7 12
Szervezet éves költségvetése (MFt)   0.5 1.5 2.5 4 8 24
Csermely Péter
E-mail: Web: http://kutdiak.hu