 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Gera Pál
Gera Pál 1995. januárjában hozta létre az Alapítvány a Vidrákért nevu szervezetet. Célja a vidrák és a vizes élohelyek védelme Magyarországon, valamint Európa más részein. A vidrák védelmét eszközként használta fel a környezetvédelem iránti közösségi támogatás megerosítésére. Gera Pál egy minden részletre kiterjedo programot épített fel, amely a közösségi nevelésen és részvételen alapszik. Az új gondolat Gera Pál és alapítványa azért harcol, hogy a vidrákkal és a vizes élohelyekkel kapcsolatos munkáján keresztül erosítse a környezetvédelmi tudatosságot. Alapítványa az egyetlen olyan jellegu szervezet Magyarországon, amely a vidrákkal és élohelyeikkel foglalkozik. Gera Pál felismerte, hogy a veszélyeztetett vidra faj az Európában végbement környezeti pusztulás hatásos indikátora. Továbbá felhasználható arra, hogy közösségi támogatást nyerjen a vizes élohelyek megorzése érdekében. Fenntartva a "zöld folyosókat", harcolni tudnak az orvvadászok ellen. Gera Pál ezen kívül azért is figyeli a vidrákat, mivel a tápláléklánc végén állnak és ily módon a környezet egészségi állapotáról adnak fontos jelzéseket. Céljai elérése érdekében Gera Pál hatékony programot dolgozott ki, valamint létrehozta az elso nemzeti színtu hálózatot. Ez utóbbi önkéntesek, gyermekek, egyetemi hallgatók, szakértok és környezetvédok, földtulajdonosok, halászati és vadásztársaságok és politikusok részvételén alapszik. Ez a hálózat különlegesen sikeres, mivel különbözo színtu partnerkapcsolatokat volt képes kialakítani, s mivel alkotó módon volt képes felhasználni az önkéntesektol érkezo forrásokat, s így a sikeres társadalmi változásokra irányuló mozgalmak modell értéku példája lehetett Közép-Európában. Programjában szerepel ezen kívül számos unikális elem a vidra és vizes élohely védelem tárgyában, úgymint a földtulajdonosok kárpótlását célzó jogi reform, nemzeti szintu vizsgálati módszerek, Vidra Park és Mentohely, konferencia — sorozatok, egy eros és sikeres lobbi, valamint az ifjúsági nevelo programok. A probléma Magyarországon a környezetvédelem továbbra is elhanyagolt terület kormányzati szinten és a civil társadalomban egyaránt. A kommunista rezsim elvbol ellenezte a környezet védelmét, mivel úgy tunt, hogy az eltér az agresszív iparosítás politikájától. A környezetvédelem is a gazdasági fejlodés elutasításaként jelent meg. Az 1980-as években, amikor a rendszer összeomlóban volt, új és nyíltabb politikai helyzet jöhetett létre, a kormány környezetvédelmi törvényt hozott létre, amely azonban nem határozta meg a törvénysértésekért járó büntetések mértékét, és legalizálta a nyugati országok szintjénél magasabb szennyezési értéket. Ez a törvény változatlanul fennmaradt 1997-ig. 1989 és 1997 között érdemben semmi sem kontrollálta a privatizáció során lezajló pusztításokat. Az 1997-ben hozott új Természetvédelmi Törvény a legmagasabb európai normáknak is eleget tesz, de mivel ezt választási idoszakban fogalmazták meg, szabályzóinak lényegi köre nem emelkedett törvényerore, mivel az új vezetok (akiket 1998-ban választottak meg) nem engedélyezték a változtatásokat. Az állam jelenleg is csak minimális támogatást nyújt a természetvédelemnek, és ez a támogatás is fokozatosan csökken. 1989 és 1993 között egy új környezetvédelmi mozgalom született Magyarországon, ám meglehetosen hatástalan maradt, és el is halványult a jelentosége a rákövetkezo években. Az a néhány szervezet, amely fennmaradt, egymást támadva tevékenykedik, s ugyanazokért a szukös forrásokért versengenek. A pénzért, az állami és társadalmi elismerésért folytatott harc közepette mindegyikük veszít erejébol. Magyarország ilyesformán kivételt képez, akár még Közép-Európát tekintve is, a környezetvédelem tudatosságának tekintetében. A privatizáció és a gazdasági fejlodés megkérdojelezhetetlen elsobbséget élvez, amely kitörölte a környezetvédelmet a közösség tudatából. A magyar üzleti élet élesen ellenzi a környezetvédelmi szabályozást. A vidrák szinte teljesen eltuntek Nyugat-Európából. Az orvvadászat emelkedo tendenciát mutat, a populációk töredékesek és egymástól elszigetelten élnek. A nyugati országokban a fo ok a vizes élohelyeken lévo telepek pusztulása, valamint a környezetszennyezés. Közép- és Kelet-Európában még élnek eros vidra populációk, de szembeszöko a helyzet romlása. Magyarország kulcsfontosságú szerepet tölt be a vidrák és telepeik megmentése terén, mivel a Kárpát-medencében élo vidra törzsek megvédése és gyarapodása lesz a záloga a nyugati vidra populációk újraalapozásának. Ha a védelmet körültekintoen hozzák majd létre Magyarországon és a Cseh Köztársaságban, a vidrák újra benépesítik a nyugati országokat és akkor nyomást lehet gyakorolni a nyugati kormányokra is, hogy újra feljavítsák azokat a területeket, ahol a vizes élohelyek megtalálhatóak, valamint a víz minoségét is. Stratégia Az Alapítvány a Vidrákért önkéntesek tevékenységén alapszik. Egy három fos csapat végzi a szervezomunkát és irányítja a különbözo tevékenységeket, s országszerte mintegy 50 önkéntes vesz részt az alapítvány munkájában. Gera Pál stratégiája az alábbi területeket fedi le: Nemzeti vizsgálatok Gera Pál meggyozte az (akkori) Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumot, hogy ne csak a vidrapopulációkkal kapcsolatos vizsgálatokat támogassa, hanem a vizes élohelyek általános helyzetét feltáró vizsgálatokat is. Az elso nemzeti vizsgálatot Gera Pál alapítványa végezte 1995-96-ban. A második 1998-ban kezdodött, s jelenleg is tart. A nemzeti vizsgálatok két fo célra irányulnak. 1. A magyarországi vidra populációk területi megoszlása; a veszélyek felmérése és a faj védelmére szolgáló ajánlások megfogalmazása. 2. A halászhelyeket ért vidra-károk felmérése, a halasgazdáknak és horgászegyesületeknek járó kárpótlás megajánlása; az okozott károk mértékének és jellegének megállapítása. Az elso vizsgálat indulása elott Gera Pál konferenciát szervezett, amelyen egyetemi hallgatók, helyi lakosok, halászok, vadászok, nemzeti parkok szakértoi vettek részt. Együtt határozták meg a vizsgálat tartalmi kérdéseit és az önkéntesek toborzásnak módját. A konferencia nagyon sikeres volt és 90 önkéntes jelentkezett. Közülük 50 az alapítvány állandó munkatársa lett és a nemzeti hálózat magját is ok jelentik. Nemzeti Hálózat Gera Pál önkéntes-hálózata állandóan növekszik. Muködése 2000. elejére lesz teljes értéku. 1999. novemberében konferenciát szervez az önkéntesek számára, melynek során kidolgozzák a hálózat és az állam kooperációjának programját. Az önkéntesek felügyeleti hálót hoznak létre, amely havonta két-három alkalommal ellenorzi a vidratelepeket és jelenti a környezeti változásokat (mint például az erdoirtást vagy a környezetszennyezést). Nevelés A Budapesti Állatkert és a Somogyban létrehozott Vidra Park segítségével Gera Pál környezetvédelmi és biológiai tanfolyamokat szervez a tanulók számára országszerte. Budapesten az órákat fovárosi iskolai osztályok látogatják, míg a Vidra Parkot az ország minden részrol érkezo osztályok keresik fel. Alapítványa együttmuködik a legnagyobb magyar egyetem Környezetvédo Körével. E körön keresztül már más fiatal csoportokat is elért és így bovíteni tudja hálózatát a fiatal önkéntesek körében. Stratégiai szövetségek Gera Pál olyan csoportokkal is együttmuködik, amelyek hagyományosan ellenezték a vidrák védelmét és a vizes élohelyek reformját, mint például az ártéri földtulajdonosok csoportja. Földjeiket gyakran károsították meg a vidrák. Támogatásuk elnyerése érdekben azzal a javaslattal állt elo, miszerint a földtulajdonosoknak káraik miatt kártérítést kell kapniuk az államtól és sikerült is meggyoznie a döntéshozókat, hogy az új környezetvédelmi törvény keretében jogszabály rögzítse a kártérítés jogát. Folyamatos kapcsolatban áll 315 földbirtokossal, informálja oket az új kártérítési rendelkezésekrol és segíti oket, hogy a nekik járó pénzt meg is kapják. Több ezer ilyen földbirtokos él Magyarországon. Hogy minél nagyobb számban elérhesse oket, Gera Pál felvette a kapcsolatot hivatalos szervezeteikkel, és jó kapcsolatokat épített ki velük. Ez perdönto lépés volt, hiszen ha ezek az érdekképviseleti szervezetek elfogadják Gera Pált és alapítványát, a földbirtokosok sem tehetnek mást. Nemzetközi Együttmuködés Gera Pál egy olyan 2001 - 2002-ben induló cseh - magyar - osztrák vidra program megvalósításán dolgozik, amelynek célja az, hogy egy "zöld folyosó" jöjjön létre. Ezen keresztül biztosítható, hogy a vidrák Ausztria felé is terjeszkedhessenek. Ezt a programot a Világ Természetvédelmi Alap osztrák ága is támogatja és Gera Pál azt szeretné elérni, hogy szlovák és lengyel szervezetek is vegyenek részt munkájában. Az alapítvány csaknem valamennyi nyugat-európai országgal is kapcsolatban áll. Gera Pál nagyon eros kapcsolatokat épített ki cseh és lengyel szervezetekkel. 1999-ben új szlovén és horvát partnereket talált. A partnerszervezetek információt cserélnek a vidraállományról, az ártéri földekrol, kölcsönösen segítik egymást, új módszereket és programokat indítanak, és cserelátogatásokat szerveznek. Gera Pál immár 8 alkalommal látott vendégül osztrák, német, cseh, szlovén és francia csoportokat. Vidra Park A Somogy megyei Természetvédelmi Szervezettel együttmuködve Gera Pál 1998-ban hozta létre a Vidra Parkot az ország dél-nyugati részében. A cél az volt, hogy a vidrákat természetes környezetükben mutassa be, s hogy környezetvédelmi órákat szervezzen iskolai osztályok részére. Új létesítmények készülnek, új épületeket építenek. Két személy látja el a napi feladatokat, ezeket a partnerszervezet fizeti. Eleinte fokét Somogy megyei iskolák osztályai látogatták a parkot, mára egész Magyarország területérol érkeznek osztályok. Gera Pál azt tervezi, hogy hivatásosok számára is szervez majd programokat, ezenkívül felállít egy szállítható vidra-ambulanciát, valamint, hogy a különbözo halászati szervezetekkel együttmuködve létrehoz egy nemzeti vidra-védo központot. Média és konferenciák Gera Pál hangsúlyozza a média és a különbözo közösségi események jelentoségét abban a folyamatban, mely a polgárokat felvilágosítja a környezetvédelmi eszme fontosságáról, a vizes élohelyek és a vidrák védelme szempontjából. Folyamatosan jelen van a médiában, publikál, interjúkat ad rádiók és TV-k "zöld" musoraiban. Eloadásokat tart a hazai rendezvényeken, részt vesz a Magyarországon tartott konferenciákon. Üléssorozatot szervezett a környezeti nevelés különbözo eseményei, a halászat és a vadászat kapcsán. Az egyes ülésszakokon 20-30 résztvevo volt jelen, melyen a hivatásos és társadalmi körök meghatározó szereploi vettek részt (egyetemisták, tanárok, halászok és vadászok, szakértok és környezetvédok). Ezek a konferenciák jelentos média-megjelenést élveztek, s országszerte tudatosították Gera Pál munkájának jelentoségét. Videó és Film Gera Pál a különbözo csoportok számára különféle filmes és videós programokat készített (iskolai tanulók, egyetem hallgatók, szakértok stb?). Ezek 40-45 perc hosszúak. Amikor a gyerekközönségeket vette célba, rájött, hogy érdekes és színes tálalás szükséges ahhoz, hogy figyelmüket lekösse. A gyerekek számára készült anyag nemcsak a vidrákról szól, hanem a természetvédelemrol és az állatvédelemrol általában. A szakértok számára készült anyagok sokkal szakmaibbak, és tartalmazzák a vidrák és a vizes élohelyek fennmaradásának védelmével kapcsolatos problémákat és megoldásokat. Könyvek, kiadványok Az alapítvány könyvekkel, kiadványokkal fordul a közönséghez, a környezetvédelemmel, a vidravédelemmel, a jogi változásokkal kapcsolatos információkat terjeszti. "Vidravédelem", "Együtt a vidrákkal", "A vidravédelemmel kapcsolatos gondolatok és ajánlások", "A vidrák okozta károk állami kártérítése", "A vidravédelem hosszú távú stratégiái" stb. Az alapítvány ezeket megküldi az iskoláknak, a védelemben érdekelt szervezeteknek, egyetemeknek, környezetvédelmi szervezeteknek, könyvtáraknak, stb. Együttmuködés a Magyar Nemzeti Parkokkal Gera Pál nagyon szoros kapcsolatban áll mind a 9 nemzeti parkkal. Módszereket és programokat cserélnek. Ezek a nagyméretu szervezetek felkérik Gera Pált, hogy részükre szupervíziós szakértoi munkát végezzen. Nemzeti Adatbank Gera Pál azt tervezi, hogy az alapítvány által összegyujtött vidrákkal és a környezettel kapcsolatos össze adatot megszerkeszti, hogy az új adatban révén bárki számára könnyen elérhetové tegye. Lobbizás Gera Pál lobbi-tevékenységérol több ízben volt már szó, s ez az egyik legfontosabb és legsikeresebb területe. Felkérték, hogy vegyen részt az új Természetvédelmi Törvény megalkotásában, elfogadtatta a politikusokkal az állami kártérítés gondolatát, és ezt sikerült is átültetnie a gyakorlatba. Kidolgozta a kárfelmérés módszertanát, s ennek gyakorlati muködtetését, s a kárrendezés módozatait. Ez a módszer lett a hivatalos nemzeti kárfelmérés és kárpótlás szerkezeti alapja. Gera Pál alapítványa ellátja ezt a feladatot. A személy bemutatása A fiatal Gera Pál vakációit az Alföldön töltötte, nagyapja házánál, ahol a kis falvakat tavak szegélyezték. Már gyerekként tanulmányozta a növényvilágot, s közelrol figyelte meg az ember és a természet kapcsolatát. Abban az idoben a vidrákat még nem fenyegette a kipusztulás veszélye, s nagy számban éltek a környezo tavakban. Egyetemistaként vidrák után kutatva beutazta az országot, ez ügyben interjúkat készített a helyi lakosokkal. 1986-ban állást kapott a Fovárosi Állatkertben, a vidraházban. Itt körvonalazta és terjesztette elo egy, a vidrák elterjedését segíto programját. Ezen munkája szolgált alapul aztán a Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Természetvédelmi Klubjának muködéséhez, amely aztán vidra-védelmi munkacsoportot is alakított. 1998-ban elnyerte a komoly elismerést jelento magyar Természetvédelmi Pro Natura emlékplakettet. Gera Pál jelenleg is az állatkertben dolgozik, hogy a munkájához és személyének szükséges anyagi hátteret eloteremtse. Ha az állatkert nem hoz eleget a konyhára, a megélhetés érdekében lakástakarítást is vállal a városban. Idos nagyanyját támogatja, együtt is élnek.
Gera Pál |
