 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Horváth István
Az új gondolat A roma gyerekek általában részt vesznek a nagycsalád fenntartásában, s e szerepükbol következik, hogy serdülokoruktól pénzt kell keresniük. Hogy eleget tegyenek ezen anyagi követelményeknek, István olyan programot dolgozott ki, mely lehetové teszi, hogy a romák egyidejuleg dolgozhassanak és tanulhassanak. Az állam által elismert program lehetové teszi a roma tanulók számára, hogy félállásért teljes fizetés kapjanak, míg az ido másik részében tanulmányaikat végzik. Ezen túl a program lehetoséget ad arra is, hogy a romák egy év alatt befejezhessék az általános iskolai tanulmányaikat, gyorsított tempóban tulajdonképpen 4 osztályt végeznek el. A tanárok általában vonakodva dolgoznak cigány gyerekekkel, ezért, hogy motiválja oket, Istvánnak sikerült meggyoznie az állami és önkormányzati szerveket, hogy a romák tanítását végzo tanárok fizetés-kiegészítést kaphassanak. Az elso leküzdendo nehézséget — különösen a roma tanulók számára — az általános iskola sikeres elvégzése jelenti a késobbi munkába állás és a szakmai fejlodés szempontjából. További képzésre és képességfejlesztésre van szükségük. István együttmuködik a munkaügyi felelosökkel, a munkaügyi hivatalokkal, a helyi önkormányzatokkal annak érdekében, hogy végzoseinek munkát biztosítson. Munkája hozzájárul a cigány és a nem-cigány közösségek közti dialógus elmélyítéséhez, valamint ahhoz is, hogy a romák társadalmi megítélése kedvezobben változzék a különbözo társadalmi fórumokon és a médiában. A probléma Becslések szerint körülbelül egymillió roma él Magyarországon, s ez a lakosság 10%-t jelenti. E kisebbség gyorsan növekszik, és 2000. szeptemberében hozzávetoleg minden harmadik iskolaköteles korú fiatal roma lesz. A cigányság régóta szenved a diszkrimináció miatt, s azok az állami és civil programok, melyek a romákat az átlagos magyar népesség életvitelbe integrálták volna, kevéssé bizonyultak sikeresnek. Az oktatás területén tapasztalható eros diszkrimináció gátolja az oktatás alapveto funkciójának betöltését. Az egészséges cigány gyerekeket a kulturális különbségek miatt sokszor olyan speciális osztályokba és iskolákba irányítják, ahol sérült gyerekekkel tanulnak együtt. Sokan — bizonyos közösségekben 55% is lehet az arányuk — már fiatalon kimaradnak az iskolából és ez a tény a továbbiakban igencsak leszukíti munkavállalási lehetoségeiket. A magyar munkajog szerint a szakképzésben való részvétel feltétele a nyolc általános elvégzése. Ez azt jelenti, hogy a cigány népesség 50%-a a legtöbb munkafajtából kiszorul. A legtöbb közösségben a romák nélkülözik a hozzáérto képviseletet és vezetést. Míg a magyar kisebbségi törvény lehetoséget ad a roma vezetoknek arra, hogy részt vegyenek a kisebbségi önkormányzatokban, a legtöbb cigány vezeto képzetlen és szukösek a demokratikus eljárásokra vonatkozó ismereteik. Gyakran korruptak is, ami elsosorban a képzetlenségükre vezetheto vissza, s kevésbé a szándékos szélhámosságra vagy rosszhiszemuségre. A stratégia 1996-ban István és további tizenegy roma képviselo vett részt az Európa Tanács Roma Programja által szervezett tréningen. István a kurzus befejeztével, eltökélte, hogy a cigány közösségek vezetését meg kell erosíteni, az iskolai reformot tovább kell fejleszteni és a cigány munkavállalás új stratégiáit ki kell dolgozni. Meggyozte osztálytársait arról, hogy egyesítsék eroiket és vezetésével létrehozták a Cigányvezetok Hivatalos Egyesületét. A szervezet célja a roma képviselok és más, közösségi vezetok képzése, a tanulmányi és szakmai források eloteremtése illetve bovítése, jogi biztosítása, a roma életforma és kultúra iránti tudatosság fejlesztése. Az elmúlt négy évben az egyesület százhúsznál több romát fogadott négy országból. Hogy erosítsék a roma és kisebbségi önkormányzatokat, szervezett formában fejlesztik az alábbiakat: kommunikáció, pályzatírás, mediáció, könyvelés, stratégiai tervezés, jogvédelem, és más, a vezetésben nélkülözhetetlen területeket. Két fórumot hoztak létre (az egyik nyitott minden képviselo elott, a másikban csak cigány vezetok vesznek részt), ahol István arra tesz kísérletet, hogy megkönnyítse a roma problémákkal kapcsolatos dialógust. Egy korábbi csoport, amely a két fenti fórumokból kiválasztott képviselokbol áll — havonta találkozik, hogy megvitassa a közösségi életben felmerülo problémákat és megoldási stratégiákat dolgozzon ki. E csoportba nevelok, munkaügyi szakemberek, kormányhivatalnokok és rendorök tartoznak. Ezek a megbeszélések az egész közösséget megmozgató célirányos erofeszítésekhez vezettek, hogy a cigány és nem-cigány gyerekek közötti tanulmányi szakadékot megszuntessék, s hogy így nagyobb mértékben adjanak lehetoséget a roma gyerekek részére, az elhelyezkedés és a szakmai fejlodés terén. István kidolgozott egy államilag elismert egyéves programot. Ez lehetoséget ad a roma gyerekek számára, hogy a napjaikat az iskola és a munka között osszák meg. A résztvevo roma tanulók a teljes munkaidoért járó fizetést kapják, melynek 80%-a állami támogatás. István úgy fogja fel az iskolai programot, hogy ez az elso lépés a nagyobb probléma, a cigány munkanélküliség kezelése felé vezeto úton. Együttmuködik a Munkaügyi Központokkal, hogy megismerhesse a társadalmi igényeket, majd a tanulók tehetségét és érdeklodési körét is figyelembe véve megajánlja a megfelelo szakirányú képzést. Ez évben indult a program, s jelenleg egy faluban került bevezetésre. Nyár végére két további faluban is bevezetik majd. Az év végéig tíz további észak-magyarországi faluban indul el a program, s így a roma résztvevok száma eléri majd a 200 fot. István úgy becsüli, hogy a résztvevok 70-80%-a befejezi majd a szakképzési programot, s tervei szerint év végére sor kerülhet a program értékelésére. Különbözo roma szervezeteket és munkaügyi központokat keresett már két további magyar megyében, s úgy becsüli, hogy 2003-ban a program országosan is muködni fog. A romák sürgos elhelyezkedési problémáinak orvoslására István létrehozta az "Foglalkoztatás-Szervezési Háló"-ot, hogy felmérje, és közzé tegye a munkavállalással kapcsolatos lehetoségeket. István kapcsolatot keresett tizenkét faluval és várossal, ahol egy-egy roma összeköto dolgozik. Oket a helyi polgármesterek ajánlották. Lévén cigány, István egész élete során szembeszállt a diszkriminációval. Hogy hozzájáruljon a diszkrimináció oldásához, kidolgozott egy jogi tanácsadó szolgálatot. Itt önkéntes szakemberek teljesítenek szolgálatot, köztük egy szociológus és egy jogász; az intézmény évi 500 ügyfél számára ad információkat. István sikeres volt abban is, hogy a média figyelmét magára terelje. A programjairól szóló cikkeken túl, István megjelenik egy nyolcvan perces havi televíziós musorban is, melyeket helyi és regionális TV-csatornák közvetítenek. Az elmúlt két évben István csoportja kiadta saját újságát is, amelyet "Rominfo"-nak neveztek. Ezer példányban jelenik meg, megkapják a magyar kisebbségi önkormányzatok, állami intézmények, szponzorok, valamint más érdeklodo partnerek is. A személy bemutatása István egy nagyon szegény cigány családból jön. A nyolc gyerek közül egyedül o fejezte be tanulmányait, egészen az egyetemi szintig. A kilencvenes évek közepétol aktívan részt vett a roma közéletben. A saját programján túl István megszervezett egy háromszáz fos roma demonstrációt, amely a roma közösségen belüli korrupció ellen irányult. Errol a magyar televízió filmet készített. 1999-ben megkapta a magyar Pro Regio Díjat és a roma Polgárjogi kitüntetést.
Horváth István |
István egy olyan átfogó oktatási reformtervet és szakmai jártasság-fejleszto tréningprogramot dolgozott ki, amely a romákat sérto diszkriminációt és a Magyarországon létezo egyenlotlenségeket veszi célba. Figyelemreméltó eredményességgel vonta be az önkormányzatokat is, valamint abban jeleskedik, hogy a cigánygyerekek iskolai lemorzsolódása csökkenjen, s hogy a romák számára munkát találjon.