 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Orosz Lajos
Lajos egy új megközelítést vezet be a közoktatásba, mely az egyenlotlenség alapveto jellemzoit próbálja megszüntetni, és azt eredményezi, hogy a marginalizált gyerekek is részesülhessenek a közoktatás elonyeiben. Az új elképzelés Lajos felismerte, hogy a magyar rendszer, mely a lassúnak, problémásnak vagy fogyatékosnak titulált gyerekeket kisegíto iskolákba küldi, súlyosan befolyásolja azok órai teljesítményét, oktatásuk minoségét, képességeiket, és életminoségüket általában. Ebben a rendszerben egy kisgyerekrol való döntés tartósan a kisegíto oktatásba kényszerítheti oket. Az iskolák teherbíró képességének növelésével az iskolák képesek lennének diákjaik egyéni szükségleteit figyelembe venni, és ez által az oktatás fovonalában tartani oket. Lajos egy ilyen igazságosabb oktatási rendszer kiépítésén dolgozik. Lajos egy kreatív tanulási módszert javasol, mely teljes közösségeket venne igénybe. Az iskolák átalakításának tulajdonjogát a közösség kezébe adná. A helyi polgárok így a legfobb érdekeltté válnának és feljogosultak lennének arra, hogy az iskolákat felelosségre vonják az átalakítási folyamatot illetoen. Lajos a közösségen alapuló együttmuködést beépítette a tananyagba is. Lajos vonzó és nem versenyen alapuló ösztönzési eszközöket kínál a tanároknak, hogy azok igénybe vegyék szolgáltatásait és átvegyék tanítási módszereit. Olyan szolgáltatásokat és forrásokat teremtett a tanároknak, melyek nemcsak abban segítik oket, hogy jobb munkát végezzenek, de új támogatási szintet is nyújtanak számukra. A probléma Az iskolák egyre jobban kiterjesztik a különleges igényu diákok kategóriáját kisebbségi gyerekekre, szegényekre és nehezen kezelheto gyerekekre, és így a kisegíto iskolákat mintegy selejtlerakatnak tekintik a marginalizált gyerekek számára. Mielott a gyerekek elkezdenék az általános iskolát, megvizsgálják oket. Akiket problematikusnak, lassúnak vagy fogyatékosnak állapítanak meg, azokat rögtön kisegíto iskolákba küldenek. Ha egy gyerek nem képes lépést tartani osztálytársaival egy hagyományos iskolában, szintén kisegíto iskolába küldik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kisegíto iskolákban lévo roma gyerekek száma az 1974. évi 26%-ról 42,6%-ra nott 1992-re, és ez a szám azóta folyamatosan növekszik. Egy súlyos tényezo az, hogyha egy gyerek egyszer kisegíto iskolába kerül, onnan szinte lehetetlen kikerülnie. Mire a gyerekek befejezik a kisegíto iskolát, addigra képtelenné válnak arra, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Egy kézzelfogható következménye ennek a kétirányú oktatási rendszernek az, hogy a hagyományos iskolába járó diákok úgy nonek fel, hogy azt képzelik, hogy a kisegíto iskolába járók alacsonyabb renduek. Már fiatalon azt látják, hogy az eltéro gyerekeket alacsonyabb szintu iskolákba küldik. A fogyatékosokkal és kisebbségi diákokkal kapcsolatos társadalmi eloítéletek és a sztereotípiák ezáltal megerosítést kapnak. A másik oldalról pedig a kisegíto iskolába kerültek érzékelik, hogy nem tekintik oket egyenlonek. Úgy érzik, jövojük elore meghatározott. A jelenlegi magyar oktatási rendszer elosegíti egy állandó alsóbb osztály létezését. A kisegíto iskolákat végzo diákok általában szakmunkásképzoben folytatják tanulmányaikat, és csak ritkán kerülnek gimnáziumokba. Fiatal korukban elveszik a lehetoségeket ezektol a gyerekektol. Gimnáziumi oktatás nélkül egyes munkák elérhetetlenné válnak számukra. Az, hogy kisegíto iskolába jártak, megbélyegzi ezeket a diákokat és a munkakeresést még nehezebbé teszi. Számos szociális probléma is jár evvel: szegénység, drogfüggés, bunözés, stb. Ez növeli annak a lehetoségét, hogy ezek a fiatal felnottek az államtól függenek majd a jövoben. A stratégia Lajos azon dolgozik, hogy megakadályozza a tanárokat abban, hogy a gyerekeket kitaszítsák az osztályterembol a kisegíto iskolákba. Felismerte, hogy egy ilyen elhamarkodott döntésnek drámai következményei lehetnek a gyerek életére. Ezért Lajos az iskolák tevékenységi körét kiterjeszti, hogy az a diákok egyéni szükségleteit kielégítse. Olyan iskolacsoportokban valósítja meg elképzelését, melyek felszereltek, kiképzettek és támogatást élveznek abban, hogy különbözo szinteken iskolareformot hajtsanak végre. Ezt az oktatási reformot iskolacsoportokban hajtják végre. Az adott csoportban lévo minden iskola keresztülmegy egy nagyszabású iskolareformon, miközben kapcsolatban áll más iskolákkal melyek szintén ezen a folyamaton esnek át. Minden érintett iskolának hozzáférése van új technológiákhoz, értékelési módszerekhez, tanítási módszerekhez, támogatási lehetoségekhez és szakértok tanácsadásához. Lajos elso csoportja tíz normális iskolából áll, egy átalakított kisegíto iskolából, három óvodából, egy pár nappali gondozási intézménybol és számos szakértobol. Eredetileg az átalakított kisegíto iskolából fejlodött ki ez a csoport, és ma már létrehozták belole a Kistérségi Regionális Iskolaszövetséget. KERI Egy fontos eszköz, mellyel Lajos ellátja az iskolákat, az információs technológia. Lajos készített egy új és összetett információs rendszert, mely segítségével minden gyermek fejlodését figyelemmel lehet kísérni. Szintén tartalmaz minden információt a gyerekekrol, a szükséges gondozásról és terápiáról, információt a szülokrol és szüloknek, információt iskolai programokról és a hálózat intézményeinek szervezett szabadidos tevékenységekrol. Ez a technikai rendszer a résztvevo iskolák és óvodák közti kommunikáció alapját képezi és új résztvevoket vonz Lajos programjába. A rendszer három fo elembol áll: képességek, értékek és kultúra. Segít abban, hogy alapelveket állítsanak fel, melyeket a tanárok, szülok és gyerekek határoznak meg, és melyek a kommunikáció és a muködés alapját képezik. Az információs rendszer lehetové teszi, hogy minden iskola meghatározza saját lényegét. Az Oktatásügyi Minisztérium ingyenes Internet hozzáférést biztosít Lajos programjának és annak minden résztvevojének. Lajos egy utazó raktárt talált ki annak érdekében, hogy hozzáférést biztosítson speciális felszerelésekhez, anyagokhoz, játékokhoz és oktatási vagy speciális szolgáltatásokhoz. Mára az utazó raktár aktívan muködik, 12 utazó tanárral. Ezek a tanárok mind tapasztalt szakemberek Lajos központi iskolájából, és forrásokkal látják el a meglátogatott tanárokat. Interneten keresztül a tanárok rendelhetnek bizonyos forrásanyagokat, melyeket aztán az utazó raktár elvisz nekik. Olyan eszközöket, mint például videó kamerák, csontváz a biológia órára, vagy muvészeti felszerelések, bérelni lehet a virtuális raktárból, és így iskolák között lehet körbeadni ezeket. Ez egy kreatív és olcsó módja annak, hogy a tanárok igényeit kielégítsék. Hogy elmossák az iskolák közti határokat, egy utazó iskolát állítottak fel, mely tanulási lehetoségeket biztosít az iskolacsoport tanulói számára. Az utazó iskola heti 3 napon keresztül muködik, miközben minden résztvevo iskola vagy óvoda akár tanulási programot, akár szabadidos tevékenységet kínál. Minden gyerek választhat egy programot vagy tevékenységet, melyen részt kíván venni a három délután alatt. A gyerekeket busz szállítja egyik iskolától a másikig. Így a gyerekek és a tanárok megismerhetik a csoporton belüli többi helyszín diákjait és a kollégákat. Lajos közvetlenül is dolgozik azon, hogy a kisegíto iskolák diákjai visszakerüljenek a normális iskolákba. Meggyozi a normális iskolákat arról, hogy befogadják a roma vagy különleges bánásmódot igénylo gyerekeket. Az iskolák nincsenek mindig tisztában avval, hogy ezért az államtól nagyobb támogatásra jogosultak. Inkább félnek attól, hogy elveszíthetik diákjaikat, ha a kisegíto iskolában tanulókat integrálják az iskoláikba. Hogy ezt a problémát leküzdje, Lajos nyári táborokat szervez hogy integrálja a gyerekeket, szüloket és tanárokat mielott a tanév elkezdodne. Olyan tevékenységeket tervez a táborokban, melyek közvetlenül foglalkoznak a diszkrimináció kérdéseivel. Lajos szeretné, ha programja nemzeti szintuvé válna a következo 3-5 évben. Már meghatározta azt a két iskolát, amibol következo iskolacsoportok fejlodnének ki. Egy holland szervezettol sikerült pénzt kapnia a program kiterjesztéséhez, mely elég lenne a három iskolaközpont irányításához. Mivel nemzeti szinten is szeretne véghez vinni oktatási reformot, ezért Lajos az iskolákon kívül is tevékenykedik. Együttmuködo önkormányzatok hálózatát szervezik meg annak érdekében, hogy az oktatási reformot összekössék a közösségi fejlesztési tervekkel. Lajos az állammal is egyezkedik egy átirányítási rendszerrol, mely a gyerekeket a kisegíto iskolákból normális iskolákba irányítaná át. Lajos kifejlesztette az egyetlen állam által is elismert különleges oktatási tantervet. Az állami szervezet, Fogyatékos Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítvány hét modell központot kíván nyitni Magyarországon, és Lajos marcali iskolaközpontja az egyik kiválasztott ilyen intézmény HÉTSZINES CENTRUM. A jövoben Lajos szeretné módszerét a magyarországi tanári felkészítési programba is igyekszik beilleszteni. A személy Lajos nagymamája roma gyerekeket tanított, és gyakran hazavitte oket enni vagy különleges gondozásra. Lajos gyakran volt szemtanúja annak, ahogy nagymamája szeretettel bánt a roma gyerekekkel. A középiskolában Lajos erdésznek készült és ellenzéki kört szervezett barátaival a kommunista vezetés ellen Ellipszis Kör. Már ezekben az idokben elkezdtek foglalkozni a roma kérdéssel. Volt egy kisegíto iskola, és a színjátszó kör találkozóit a kisegíto iskola pincéjében tartotta. Elindítottak egy színjátszó csoportot, hogy eloadásokat szervezzenek a kisegíto iskola tanulóinak is. Ezek a lépések aktivizálták a helyi roma közösséget és elosegítették az elso helyi roma szervezet felállítását Barcson. Elozetes tevékenységei miatt Lajost nem tartották a kommunista Magyarország huséges polgárának, és talán ezért nem vették fel az egyetemre. Ezért Lajos muvészetet kezdett el tanítani ebben a kisegíto iskolában. De mivel oszintén vállalta részvételét az ellenzékben, ezért kirúgták. Lajos késobb egy fogyatékos gyerekekkel foglalkozó állami intézményben dolgozott, és felsofokú tanulmányait a Gyógypedagógiai Foiskolán végezte el. Már ekkor elkezdett azon dolgozni, hogy megváltoztassa a speciális gyerekekkel bánó tanárok hozzáállását. Miután befejezte tanulmányait, Lajosnak el kellett hagynia az intézményt, mert összetuzésbe került az igazgatóval, aki embertelen, gyógyszeres kezelést alkalmazott hogy a fogyatékos gyerekeket csendben tartsa. Katonai szolgálata után Lajos úgy döntött, hogy marad és a helyi általános iskolában kezdett el dolgozni. Ekkor következett be a politikai változás 1989-ben. Lajos együttmuködött a helyi orvossal, és létrehozta a szabaddemokraták helyi képviseletét, és kidolgozott egy fejlesztési tervet a falu számára. De e tevékenységek miatt ot és feleségét újból eltávolították. Miután egy kisegíto iskola, a marcali Hétszínvirág Iskola igazgatója lett a kilencvenes évek elején, Lajos végül úgy érezte, itt a lehetoség egy saját elképzelésein alapuló intézmény létrehozására. Ekkor döbbent rá, hogy nemcsak új programok bevezetésére van szükség az iskolájában, de elképzelését egy olyan intézményre is át kellett vinnie, mely a tanulók egyéni szükségleteit figyelemmel kíséri, a tanároknak külön felkészítéseket és szolgáltatásokat szervez, és a szüloket és a közösség tagjait is bevonja. Lajos észrevette, hogy egy kisegíto iskola átalakítása nem elegendo. Arra is rádöbbent, hogy a megoldás nem az, hogy csupán átalakítja a kisegíto iskolákat, hanem azokat az oktatási rendszerbol ki kell iktatni. Ekkor értette meg, hogy az egész magyar oktatási rendszert meg kell reformálnia, hogy mindenkivel megértesse és elfogadtassa az integráció gondolatát. Lajos festomuvész is, és két gyermek édesapja.
Orosz Lajos |
Elképzelés: Az iskolák oktatási színvonalának fejlesztése hogy minden diák egyenlo szintu oktatásban részesüljön
Érintett területek: Oktatás