 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Rácz József (1995)
Az új ötlet és a stratégia József és munkatársai rájöttek, hogy a drogoktól való teljes önmegtartóztatás nem mindig muködik, ezért ha valaki nem tudja vagy nem akarja abbahagyni a droghasználatát, akkor az ártalmak csökkentését tuzték ki célul. József programjában a klienst eloször is alaposan "átvilágítják". Az orvosi ellátás mellett József központja szélesköru lelki és szociális tanácsadással áll a drogosok rendelkezésére. A munkában volt drogosok és önkéntesek együtt segítenek és adnak tanácsokat. A Havanna lakótelepen végzett korábbi munka egyik sikere, hogy más szegény negyedekben is beindultak hasonló kezdeményezések. Sokan fordulnak Józsefhez tanácsért a különbözo drogközpontok létrehozásával kapcsolatban. József az egészségügyi rendszerbe és az oktatási rendszerbe is be akarja építeni a konzultáció módszerét, és az alkohol- és drogproblémákkal foglalkozó konzultáns szakember munkáját. József és munkatársai Magyarországon eloször, 1996-tól kétéves képzés keretében ilyen szakembereket képeznek ki egy foiskolai, államilag elmismert oktatás formájában. József részt vett az Országgyulés által 2000. decemberében elfogadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására" címu dokumentum elkészítésében, ahol a gyakorlatában is alkalmazott szemléletet képviselte. A probléma Magyarországon no a drogfüggok száma. Budapest 16 éves koru fiataljainak kb. 30%-a próbált már valamilyen tiltott drogot. Magyarországon az egészségügyben nyilvántartott drogbetegek száma 1995 és 1999 között 360%-kal emelkedett. Magyarországon 1 millió alkoholista él. Ez a lakosság 10%-át jelenti. A kommunista rezsim alatt az olcsóbb megoldásokat választották az emberek, a listát az alkohol vezette, a fiatalok között pedig gyakori volt a szipuzás is. 1989 óta a helyzet ezen a téren csak romlott, a sokszor drága kábítószerek, mint a heroin vagy az amfetaminok elotérbe kerültek. Ezzel együtt nott a kábítószerek beszerzésével kapcsolatos buncselekmények száma is. Régebben a drogos és a bunözo közé egyenloségjelet tettek, mivel veszélyesnek minosültek az "ideális" társadalomra. Valójában a kommunista vezetés negligálta ezt a problémát. A drogosokat két módon "kezelték", intézetbe zárták oket vagy börtönbe. A drogoktól való leszoktatás utókezelés, tanácsadás nélkül súlyos elvonási tüneteket és más problémákat okozott. Ez két dologhoz vezetett: az egyik, hogy elrettentette a függoségben szenvedot az egészségügyi kezeléstol, másrészt pedig a visszaesések magas számát eredményezte. Sajnos, a reformok ellenére, a jelenlegi egészségügyi rendszer ezen a téren sokban hasonlít államszocialista elodjére, kevés változtatást hajtott végre a drogosok kezelése és rehabilitációja területén. A személy bemutatása Az 1970-es évek végén egyetemi hallgatóként kezdett el érdeklodni e téma iránt, amikor még ugyanúgy "tiltott" kutatási területnek számított, mint a hajléktalanok ügye is. Az egyetemen barátaival egy csoportot szervezett a "csövesek" kutatására. E munka következményeként találkozott a fiatalok droggal kapcsolatos problémájával. Sok írása született a fiatalok és a drogozás kapcsolatáról, és mára az egyik legismertebb szakembere e területnek Magyarországon.
Rácz József |
Rácz József dolgozta ki azt a drogosok kezelését célzó programot, amely egyszerre többféle szolgáltatást nyújt számukra és családtagjaiknak, elsosorban a konzultáció módszerével. A munkában orvosok, pszichológusok, szociális munkások, jogász, volt drogosok, kortárs segítok és önkéntesek közremuködnek. József az 1980-as évek eleje óta foglalkozik drogosokkal, a 90-es évek elején pedig társaival a Havanna lakótelepen kezdte meg munkáját, mely Budapest egyik legszegényebb negyede. Kb. 20.000 ember él ott, közülük 8.000 fiatal. Munkájuk során megnyerték az ott lakók bizalmát, munkájukat késobb az általuk is alakított "Havanna Egyesület" tagjai folytatták. József munkatársaival 1996-ban nyitotta meg a Kék Pont Drogkonzultációs Központot.