Szabó Ferencné Ferkovics Melitta

Melitta 1996. júniusában hozta létre az Utolsó Szalmaszál Alapítványt azért, hogy a Magyarország legszegényebb vidékén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élo embereken segítsen. Elindított egy mezogazdasági, egészségügyi és jótékonysági programot is, amely nem csak az ottélok életfeltételeit javítja, de a rászoruló családok önfenntartóvá is válnak munkahelyek és magángazdaságok létrehozatalának segítségével.

Az új ötlet

Melitta álma, hogy önfenntartó közösségekké változtassa a ma még támogatásra szoruló közösségeket Magyarország legszegényebb vidékén. Olyan családokról gondoskodik, akik nem jogosultak szociális segélyre és annyira szegények, hogy nem képesek megvenni a mindennapi élelmet, nem tudnak ruházkodásra költeni vagy akár még saját fedél sincs a fejük felett. Termelokkel és vállalkozókkal muködik együtt, akik élelmet, gyógyszert, ruhát, stb. adományoznak alapítványa számára, hogy azokat elossza a szükségben lévo családok közt. Több családot támogat pénzzel, kifizeti helyettük a lakáskölcsön maradék részleteit, a villanyszámlát, stb. A helyi iskolák és önkormányzatok segítségével szociális térképet készít a régióról és tolük szerzi be a szegény családok címeit is. A családokat személyesen keresi fel két önkéntes segítségével és felmérik, hogy miben szenvednek leginkább hiányt, mi lenne a segítség legjobb módja. Családlátogató kirándulásai során észrevette, hogy sok családnak nincs pénze befizetni gyermekeik ebédjét az iskolában. 1998üban az alapítvány 120 gyermek számára fizette be az ebédet a helyi iskolákba. Rájött, hogy a családok hosszú távú megélhetésének biztosításához kisgazdaságok létrehozására van szükség, így a családok önfenntartóvá válhatnak. Földjeiket felszántatja, beszerzi a vetomagot, csirkét, stb. és megtanítja oket arra, hogy hogyan kell növényt termeszteni és állatot nevelni, és végül eladni azt, amit megtermeltek. Melitta reményei szerint e családok a gazdálkodás segítségével kiemelkedhetnek a szegény sorból. Melitta külön figyelmet fordít a roma lakosságra és családokra. Válságkezelo programja segíti a romák integrációját a magyar társadalomba, amely nem csak a gazdálkodásra való felkészítést, de a pénzmegtakarítás, az otthoni tennivalók elsajátítására is kiterjed.

A probléma

1989 elott Magyarország Észak-keleti csücske egy forgalmas ipari és mezogazdasági terület volt. A fo munkaadók egyike a MÁV volt. Az ott elok alacsony fizetéseik miatt nem tudtak felhalmozni. 1989 után Magyarország ipari térképének átrendezése nyomán a nehézipart leállították, a TSZ-ek felbomlottak és a MÁV több ezer dolgozót bocsájtott el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a munkanélküliek aránya az országban, átlagosan 32%, de néhány kisebb faluban 100%os a munkanélküliség. A családokra már nem lehet csak egyszeruen azt mondani, hogy szegények, hanem igazi nyomorban élnek. Az alultápláltság mértékének növekedése és az egyre rosszabb életkörülmények miatt a tuberkolózisos megbetegedések száma drámaian megnott, ezzel párhuzamosan a buncselekmények száma is. A fogyatékos gyermekek és felnottek száma sem kevés. Csak ebben a megyében körülbelül 1000 ember szorul azonnali segítségre, ami minden faluból 40 embert jelent. Nagy a létminimum alatt élo családok száma, gyakori, hogy nincs bútor egy házban, nincs víz, futés vagy villany. Több családot fenyeget a kiköltöztetés veszélye a be nem fizetett lakáskölcsön-részletek miatt. Ez nem csak specifikusan Magyarország e régiójára jellemzo, hanem a határon túl is hasonló problémákkal küszködnek. A megye, ahol Melitta tevékenykedik, Ukrajnával határos, ahol a szegénység és nyomorúság ugyanilyen mértékben megtalálható. Emiatt Melitta programját a határmenti kis ukrán településekre is kiterjesztette.

A stratégia

Melitta 1991 óta segít a szegény embereknek. 1996-ig biciklivel járta a térséget és kereste fel a családokat, majd a Köztársasági elnök feleségének segítségével az alapítvány adományként kapott egy autót. Ismeretlen településeken eloször a helyi önkormányzattal és az iskolákkal veszi fel a kapcsolatot, tolük tudja meg a szegény családok címét. Ezután pedig két önkéntes segítségével személyesen keresi fel a családokat. Melitta és segítoi eloször felmérik, hogy miben szenved hiányt leginkább a család, milyen azonnali illetve hosszú távú segítségre van szüksége. Ezután beszerzik a szükséges javakat, úgy mint liszt, cukor, kenyér, tej, tisztítószerek, gyógyszerek és kiszállítják a családokhoz. Arra is szerzett pénzt, hogy orvosi ellátást és operációkat is finanszírozzon. Ezeken kívül ruhát és cipot is szállít a családoknak, melyeket szintén adományként kap. Melittáék általában egy hónapra elegendo lisztet és egyéb javakat visznek ki a családokhoz, így azok a megmaradt pénzbol ki tudják fizetni a villanyszámlát és a vízdíjat. Az alapítvány pénzt szerzett arra, hogy a megszorult családok helyett befizessék a villanyszámlát vagy akár a kifizetetlen lakás részleteket, így kímélve meg oket a kilakoltatástól. Sikerült pénzt szereznie arra a célra is, hogy a szegény családok gyermekeinek befizesse az iskolai ebédet és megvásárolja nekik a szükséges tankönyveket.

Munkája intézményi formát az 1996-ban létrehozott alapítvánnyal nyert. Rájött arra, hogy egy alapítvány által bizosított megfelelo infrastruktúra nélkül munkájuk nem elég hatékony. 1998-ban az Utolsó Szalmaszál Alapítvány hét faluban 360 nagy családot (legalább három gyermekes) és 110 nyugdíjast támogatott, és több mint 300 családot látott el ruhákkal, melyeket adományként kapott az alapítvány, pl. kanadai adományozóktól. Kb. 120 gyermeknek sikerült befizetnie az ebédjét és 70 körüli azon gyermekek száma, akiknek a tankönyvek beszerzésében segített. 1997-ben egy új programot is beindított, melynek célja kis mezogazdasági vállalkozások létrehozása. Magyarország e területén az embereknek nincs semmi másuk csak a föld és ezt a forrást szeretné Melitta kihasználhatóvá tenni. Vetomagot és háztáji állatokat próbál most beszerezni a családoknak, melyeket termeszthetnek, tenyészthetnek majd eladhatnak. Ezúton reméli elérni a nyomor megszuntetését és azt, hogy a családokat önfenntartóvá tegye. Melitta állandóan úton van szükséget szenvedo családokat keresve. Otthona mellett kialakított egy raktárhelységet, ahol az élelmiszereket, gyógyszereket és a ruhákat tárolja, melyeknek a kiosztására önkénteseket toboroz. Már a szomszéd megye önkormányzata is felkereste, csak úgy, mint a határmenti ukrán települések önkormányzatai, hogy ezekben a helységekben is indítsa be programját.

2001-ben Melitta 17 településen több, mint 1300 családot támogat. 2000-ben összesen 5581 fonek segítettek valamilyen módon. 115 család indította el saját gazdaságát és állt talpra.

A romák és nem romák közti konfliktust feloldandó Melitta a kanadai, amerikai és a német QAD segítségével segít a roma családok talpraállásában. A Szász Gazdasági Minisztérium látva Melitta sikereit évente több 10 millió forintnyi eszközzel, mezogazdasági gépekkel támogatják a programot.

A személy bemutatása

Melittát és hat testvérét édesanyjuk egyedül nevelte fel, aki mosónoként dolgozott, hogy eltartsa gyermekeit. Édesapja a II. világháború alatt egy orosz munkatáborban meghalt. Családja nagyon szegény volt, és amikor édesanyja fiatalon elhunyt, orá hárult testvéreinek a felnevelése. Ezzel magyarázza nagyfokú szociális érzékenységének kialakulását. Miután befejezte iskoláját, mely igen nagy nehézségekbe ütközött otthoni teendoi miatt, a MÁV-hoz ment dolgozni ahol 32 évet töltott al különbözo állásokban. Itt az egyik fontos feladata volt, hogy rögtön bekerülésekor a nok képviselojévé választották a szakszervezetnél. Minden negyedik évben újraválasztották, így 32 éven keresztül o harcolt a nok jogaiért, o tárgyalt a vezetoséggel és próbálta a nok különbözo problémáit megoldani, mint pl. a nok indokolatlanul alacsony fizetését felemelni. 1991-ben szívrohama miatt nyugdíjba ment. 1994-ben a helyi fuszeresnél vállalt munkát, hogy kiegészítse alacsony nyugdíját. A boltban nap mint nap szembesült a vidék szegény családainak nehézségeivel. Gyakran a maga kis nyugdíjából fizette ki a rászoruló családok napi szükségletét. Egyúttal elkezdte látogatni a szegény családokat és a nyugdíjasokat falujában. Képtelen volt éjszakánként aludni, mert folyamatosan a családok és idosek nyomora járt a fejében. Végül kitalálta, hogy egy utolsó szalmaszálat ad nekik, így született meg az Utolsó Szalmaszál Alapítvány ötlete. 1996-ban otthagyta a fuszerboltot hogy rendszeresen foglalkozhasson az alapítvánnyal és azóta segíto munkájának él. Férje leszázalékolt, két nagy fiúk van, egyikük számítógépes üzemmérnök, másikuk közgazdász.

Szabóné Ferkovics Melitta
Utolsó Szalmaszál Alapítvány
4622 Komoró, Dózsa út 2/a
T/F: (36 45) 449 074