 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
|
Szekeres Erzsébet
Az új ötlet Erzsébet 15 évvel ezelott indította be programját, amikor is a sérülteknek még nem adatott meg az esély a teljes, örömteli élet kialakítására a társadalom egyenrangú tagjaiként; ami egyet jelent azzal, hogy nem volt jövojük. Szüloket és sérült fiatalokat gyozött meg arról, hogy harcoljanak jogaikért és megalapították az "Összefogás" Ipari Szövetkezetet. 1986-ban még nem lehetett alapítványt vagy egyesületet létrehozni, ezért volt szükséges az ipari szövetkezeti formát használni. A program alapja a sérült és halmozottan sérült felnottek normalizációja és integrációja. Különbözo foglalkoztatásokat szerveznek, munkahelyet és szállást biztosítanak a sérültek számára, résztvesznek a sérültek hosszú távú lakásproblémáik megoldásában, családterápiával és krízismenedzsmenttel is foglalkoznak. A probléma Magyarországon a sérült emberek társadalmi integrációja kiemelkedoen kismértéku. Az utcán nem tudnak feltunés nélkül végighaladni, a sérültek számára kialakított feljárókkal, eszközökkel rendelkezo épületek, közlekedési eszközök száma nagyon kevés. Az állam nem gondoskodik képzési programokról, munkahelyekrol számukra. Az állam részérol az egyetlen megoldást az intézményekbe való elhelyezés jelenti. Kevés az olyan elkülönített kormánypénz, mely a sérültek esélyegyenloségének biztosítását célozza meg. Az elso sérült egyénnel kapcsolatos diszkriminációs ügyet éppen most tárgyalják, 1997. szeptemberében. Egy fiatal, 16 éves tolószékhez kötött gyermeket nem vettek fel az egyik iskolába fizikai fogyatékossága miatt. A bátor fiatalember ügyét egy amerikai ügyvéd képviseli. A sérült emberek családjai nem tudnak senkihez sem segítségért fordulni. A sérültek helyzete 1989 óta valamennyit persze javult, de az intézetekben még mindig borzasztó körülmények uralkodnak. A felnott sérültek nagy része ugyanúgy alkohol- vagy drogfüggo, mint a nem sérült felnottek. Ezeket a járulékos problémákat az állam egyáltalán nem vállalja fel. Mikor Erzsébet szembenézett azzal a ténnyel, hogy halmozottan sérült fiára is hasonló sors vár egy intézetben, megértette, hogy o magának kell egy sérültekkel foglalkozó intézményt létrehoznia. Ma már mind a szülokben, mind a sérültekben él az az elvárás, hogy ez a marginalizált csoport is a társadalom egyenrangú részét képezze. A stratégia Erzsébet 25 éves fia halmozottan sérült. Az elso hat év aggódással és félelemmel telt el. Mikor fia hat éves lett, rájött arra, hogy gyermeke egyszer fel fog noni, neki is fel kell építenie jövojét, de azt nincs mire alapoznia, ugyanúgy, ahogy a többi hasonló helyzetben élo hátrányos helyzetu fiatalnak sincs. Nincsenek munkahelyek, melyek befogadnák oket, nincs iskola számukra és nincs hol lakniuk. Ez volt az a pillanat, amikor felismerte, hogy mind a gyermekeknek, mind a szüloknek harcolniuk kell jogaikért, a társadalmi egyenloségért. A szervezési munkák elso éveiben minden nyáron egy hónapot Ausztriában vagy külföldön töltött. Ott lehetosége nyílt hasonló programok megtekintésére. 3-4 év elmúltával Budapesten sikerült megszereznie egy óvoda épületet a helyi önkormányzattól. Egyszer Budapestrol hazafelé menet észrevette, hogy az út mentén hatalmas használaton kívüli TSZ-földek találhatók. A TSZ-tol végül is sikerült ingyen megszereznie egy 5 holdas földrészt céljai megvalósítására. Így Csömörön beindultak építkezések, melyek mára lassan be is fejezodnek. A kollégium 22 férohelyes, csak átmeneti szállásra szolgál. Késobb a felnottek megosztott vagy egyéni lakásokba, kis házakba költöznek, attól függoen, hogy személy szerint kinek mire van szüksége. Most éppen 18 ilyen hosszú távú szálláslehetoség áll rendelkezésre. Erzsébet szerint az összeköltözés optimális formája, ha minden sérült a neki megfelelo módon és segítséggel él. Sok idore, megbeszélésre, magyarázatra volt szükség, míg a telep tervezoi megértették, hogy nem "intézetszeru" épületekre van szükség. A lakások és az épületek kialakítása a sérültek igényeihez és vágyaihoz igazodnak. A szövetkezet beindításához szükséges kölcsönt a Mozgássérültek Pest megyei és Budapesti Egyesületétol kapta, majd munkáját, a képzési programok megszervezését a Munkaügyi Minisztérium és szponzorok is támogatták több alkalommal. Több fajta képzési program indult, pl. alapozó fejleszto tréning, szakmai képzések, munkahelyre való felkészítés és elhelyezés. Gyakran a sérültek tanítják meg egymást valamilyen munka elvégzésére és a segítok között szintén találhatók sérültek. Kis csoportokban, a régi manufaktúrákban használatos munkamegosztásos módszerrel dolgoznak. Egy személy a munka azon részét végzi, melyet képes megtanulni és jó minoségben elvégezni, majd a leendo végtermék a következo emberhez kerül, aki a munka egy másik fázisát végzi és így tovább. A terméknek kifogástalan minoségben kell elkészülnie, nem lehet selejtes áru a megrendelohöz leszállítottak között. Ilyen munkamódszerrel készítettek antennákat a helyi katonai hatóság megrendelésére, vagy pl. így szereltek össze fluoreszkáló lámpakörtéket. Most már maguk a termelok keresik meg Erzsébetet, hogy munkát rendeljenek meg tole. Programja országosan is annyira jól ismert, hogy már maguk az intézetek és a családok keresik fel Erzsébetet és küldik hozzá 14 évnél idosebb gyermekeiket vagy klienseiket az ország minden részérol. Jövobeli terve, melyet már részleteiben is kidolgozott, egy nagy hálózat létrehozása integrációs alapokra építve. E program keretén belül elkészülo új lakóotthonokban 24 órás felügyeletet biztosítanak, így halmozottan sérült egyéneknek is tud szállást biztosítani. Mivel sok sérültnek idosek a szülei, ez a megoldás a szülok számára is megoldást jelent, nyugodtak lehetnek gyermekük jövoje miatt. Erzsébet a biztonságos környezet megteremtése mellett hosszú távú megoldást keres a sérültek számára. A személy bemutatása Erzsébet munkájának alapját a fia felnevelése alatt szerzett személyes tapasztalatok adják. Munkája során új, kreatív megoldások fellelésére van szükség olyan emberek számára, akik súlyos kommunikációs problémákkal küszködnek. Valamikor egyedül foglalkozik a sérültekkel és családjaikkal. A munkahelyekre is eljár, hogy segítsen ott is, ha szükség van rá. Résztvesz a heti egyszer tartott csoportmegbeszéléseken és a lakógyuléseken. Erzsébet azt állítja magáról, hogy feje mindig tele van ötletekkel és mikor egy olyan pályázatot írnak ki, melynek keretei közé valamelyik ötlete befér, kollégáival azonnal el is készítik a pályázatot. Erzsébet szerint a jó megoldásokat eddig mindig úgy találta meg, hogy feltette magának a kérdést: "Vajon ezt szeretném-e a fiamnak?" Erzsébet egyedül neveli Tibor fiát és egy örökbefogadott kisfiút. Érdekli a kerámiázás, fia születése elott több cégnél vezetoi állást töltött be. Mikor fia megszületett, egészen addig otthon volt vele, míg bele nem fogott jelenlegi szervezete megalapításába, melyet azért hozott létre, hogy fiának és a hozzá hasonlóknak lehetoséget biztosítson egy jobb jövore.
Szekeres Erzsébet |
Szekeres Erzsébet egy olyan, az egész országra kiterjedo programot hozott létre, melynek célja sérült emberek segítése tanfolyamok szervezésével, munka- és lakáslehetoségek biztosításával. 1986-ban megalapította az Összefogás Ipari Szövetkezetet, mely induláskor 13 sérült fiatallal és 2 szülovel foglakozott. 1997-ben már 500 sérült ember számára biztosít munkát az ország 11 városában, kisebb falvakban és 100 sérültnek sikerült házat vagy lakást szereznie. Csömörön, lakóhelyén, egy virtuális "királyságot" épített fel a sérülteknek, mely országos oktatóközpontként és szálláshelyként muködik.